Sztanyiszlavszkij, K.: Színészetika - Korszerű színház 70. (Budapest, 1964)

A művészi szaktudás útja

- 76 -Sokkal praktikusabb, ha a színészeket a közönség előtt való alkotómunka aehéz körülményei között képezzük ki, mintha magányosan, mintegy titokban, az előadóval négyszemközt való kapcsolatban tanul, a jól Ismert osztály falai között.

A nyilvános előadás formájában megtartott óra az előkészítő osztályban, a színház próbahelyiségében kezdődik meg, a hallgatók öltözőjében, maszklrozásuk és öltözködésük közben. Az óra ezután a színpadon folytatódik, ahová a növendékekkel együtt kilép az előadó Is. Ott, a színpadon napról napra jobban kialakul a hallgatókban a megfelelő színpadi alkotó közérzet. Ez a helyzet rövidesen oly megszokottá, természetessé, szükségszerűvé válik a hallgatók számára, hogy nem Is tud a nézők elé másként kilépni, mint jó alkotói közérzettel.

a színházi próbák is Iskolai órákként folynak le.

Ha a szinész megszokja, hogy napról napra megfelelő alkotói közérzettel álljon színpadra, a szinház mesterévé válhat.

A színészek szaktudásának növekedése nem csökkenti a rendezők szerepét és jelentőségét. Sőt, éppen ellenkezőleg, ilyen irülmények között a rendező kötelességei még pontosabban kirajzolódnak,Érdekesebb és tiszteletre méltóbb dolog nagy színészek társalkotójánsk lenni, mint klzsákmányolójának.

A mester-színészek kollektívájával dolgozó uj tlpusu rendező az előadás leendő irányítóitól más előkészületeket és sás hozzáállást követel meg.

De a rendezők kérdése bonyolult.Hiszen rendezőnek születni kell.s csupán fejlődésükhöz nyújtható segítség, ^rre a felismerésre sokéves gyakorlatom vezetett. Az adminisztrátor rendezők más kategóriába tartoznak, őket ki lehet nevelni.

Uj feladatunk abból ered,hogy egy élenjáró színház nem zárkózhat önmagába, nem meríthet csupán önmagából. Tanulmányoznia kell más színházakat és erőihez képest készen kell