Sztanyiszlavszkij, K.: Színészetika - Korszerű színház 70. (Budapest, 1964)

A fizikai cselekvésről

- 45 -- Ezt helyesen állapította meg! - jegyezte meg Arkágyij Nyikolájevlcs.- Ugyanis most vonatkoztattam magamra először a helyzetet és most éreztem meg az adott körülményeket, amelyekbe Gogol szereplőit helyezte. A néző számára az ilyen helyzet komikus, de a szereplők - Hlesztákov és Oszlp - számára reménytelen. Ma éreztem meg azt először, bár jő néhányszor volt már alkalmam olvasni és színpadon is látni a Revizort.- Ez azért van, mert helyes volt a kiindulásunk. Magára vonatkoztatta és átérezte a szereplők helyzetét a Gogoladta körülmények között. Ez nagyon fontos! Kitűnő. Sose erőszakolja magát a szerepbe, ne fogjon hozzá tanulmányozásához kényszer hatása alatt. Saját maga kell, hogy megválassza és kialakítsa az ábrázolt életben azt a bármilyen csekélységet, amit kezdetben már megértett. Cselekedjék ma is igy. Ennek az lesz az eredménye, hogy érezni fogja önmagát - a szerepben. Ebből kiindulva aztán tovább lehet menni és idővel eljut oda, hogy a szerepet fogja érezni - önmagában.

Most pv-dlg mondja el, mit tenne a való életben. Itt ma, most, hogy kijusson valahogyan abból a helyzetből,amelyge Gogol állította? Nem halna éhen a medvebarlangban, ahová került?

Hallgattam, mert a kérdés megzavart.- Képzelje el, hogyan töltött volna napját? - unszolt Torcov.- Későn keltem volna fel. Leg. őször is megkértem volna Oszipot, hogy menjen a gazdáh és gondoskodjék teáról. Aztán - jön a mosakodás hosszú oly.tmaia, a ruhatisztitás, és öltözködés, rendbehozom mag'. teázás. Azután... sétáltam volna egyet az utcán. Hogy ns kelljen ott ülnöm a fülledt szobában. Gondolom, séta alatt fővárosi külsőm majd felkelti a vidékiek figyelmét.- De leginkább a vidéki nőkét - vetette oda To: v.