Sztanyiszlavszkij, K.: Színészetika - Korszerű színház 70. (Budapest, 1964)
Színészetika
26 -Mivel nem tudok nevet adni annak, amiről szó van, feltételesen müvészetikáoak, szinészetikéuaak nevezem azt, aminek igen jelentős szerepe van az alkotást megelőző lelkiállapotban. A szinészetika és a szinpadi lelkiállapot igen fontos és szükséges eleme életünknek. Az Írót, a zeneszerzőt, a képzőművészt nem sürgeti az idő. Akkor dolgozhat, amikor jól esik neki és szabadon várja az ihletet. A szinpadi művésznél nem ez a helyzet. Neki egy bizonyos meghatározott, a szlnlapon jelzett időre kell alkotására készen lennie. Hogyan lehet meghatározott időre ihletet megrendelni? Bizony ez nem olyan egyszerű. X Első fellépésünk előtt megkértük Toroovot, magyarázza el, hogyan viselkedjünk, hogy ne felsülés legyen a vége. Tanárunkat kellemesen lepte meg, hogy a tanítványok ilyen komolyan veszik első fellépésüket.- Mindjárt meg fogják érteni, mit tegyenek és hogyan viselkedjenek, ha arra gondolnak, mit jelent a kollektiv alkotás - mondotta. - Mindannyian együtt, egyidőben, egymást segitve, egymástól függésben dolgozna* és valamennylüket egy akarat vezeti, a rendezőé. Ha helyesen szervezett és rendszeres a munka, akkor ez a közösségben kellemes és eredményes, minthogy kölcsönösen támogatják egymást, de ha az egészséges munkalégkör s a rend nincsen meg, akkor a kollektiv munka kínszenvedés, az emberek csak összecsődülnek és zavarják egymást. Világos, hogy mindenkinek meg kell teremteni és meg kell óvnia a fegyelmet.- De hogyan?- Mindenekelőtt Idejében kell megjönni, félórával vagy legalább negyedórával a kezdés előtt, hogy megfelelő lelkiállapotba kerüljünk.
