Vinaver, Michel: Sztanyiszlavszkij és Brecht - Korszerű színház 68-69. (Budapest, 1964)
Käthe Rülicke: Sztanyiszlvaszkij és Brecht munkamódszere
41 -"Egy bizonyos fajta színház azáltal bővitette vagy szűkítette a maga társadalmi funkcióját, azáltal tökéletesítette vagy rostálta meg művészi eszközeit és azáltal szerezte vagy erősítette meg helyét adott esetben az esztétikában, hogy a mindenkori harci helyzetnek megfelelően megvetette vagy a maga számára sajátította ki az uralkodó erkölcsi vagy Ízlésbeli előírásokat." És a Megjegyzések az operához kapcsán Brecht most Így lr : "A tudományos korszak színházát akartuk megalapítani, és ha tervezőinek, hogy a sajtó esztétáinak támadását elhárítsák, immár túlságosan nehéz volt eleget kölcsönözni vagy lopni az esztétikai fcgalmak fegyvertárából, akkor egyszerűen azzal a szándékkal fenyegetőztek, hogy *az élvezeti cikkből* ’tantárgyat* csinálnak és ’bizonyos intézményeket szórakozóhelyből publikációs szervekké’ alakítanak át, vagyis emigrálnak a tetszetősség birodalmából." A 3* szakaszban most ez áll: "A színháznak, mint minden egyéb művészetnek, minden időktől fogva az volt a dolga, hogy az embereket szórakoztassa. Ennek a feladatnak köszönheti a maga sajátos méltóságát: nincs szüksége más igazolásra, mint a mulatságra; erre persze feltétlenül... És a Kis organonhoz Írott Előszóban ezt Írja Brecht: "Kezeljük a színházat, amint ez esztétikához illik, szórakozóhely gyanánt, és vizsgáljuk meg, miféle szórakozás felel meg nekünk." 4. 1953-ban fog hozzá Brecht a Dialektika a színházban cimü tanulmányhoz. 1954-ben Írja itt: "Ám az ellentét értelem és érzelem között csak az ő értelmetlen fejükben létezik és csak felettébb kétséges érzelmi életük következtében... Értelem és érzelem a végéhez közeledő kapitalizmus korában egyaránt elfajult, és egymás-I
