Vinaver, Michel: Sztanyiszlavszkij és Brecht - Korszerű színház 68-69. (Budapest, 1964)

Käthe Rülicke: Sztanyiszlvaszkij és Brecht munkamódszere

- 3 -Käthe Rülicke:

SZTANYISZLAVSZKIJ ES BRECHT MUNKAMÓDSZERE1* Összehasonlítási kísérlet

I. A történelmi feltételek

X.: De hogyan lehetett a későbbiekben a rendszert annyira leegyszerűsíteni, hogy kijelentsék: Sztanyiszlavszfcij hisz a színpadon végbemenő misztikus átváltozásban?

BRECHT: Hogyan lehetett a Kis organont^* annyira leegyszerűsíteni, hogy kijelentsék: ennek az Írásnak a szellemében a színpadra sápadt laboratóriumi teremtményeket,sematikus agyszüleményeket kell állítani?

/Jegyzetek a Katzgrabenhez/^*

1. Käthe Rülicke NDK-bell szlnháztudós és esztéta e tanulmánya a Theater der Zelt 1962. novemberi és decemberi számában jelent meg. A tanulmány harmadik fejezete - Az epikus színház elméletéhez - ugyané folyóirat 1961. szeptemberi és októberi számában jelent meg és azon a helyen, ahová beiktattuk, maga a szerzőnő is erre az Írásra hivatkozik.

2. A Kis színházi organon /Kleines Organon für das Theater. 19A8/ Bertolt Brechtnek Időrendben legkésőbbi színházesztétikái megnyilatkozása, amely már csak keletkezési idejénél fogva Is nézetei végleges megfogalmazásának tekinthető.

3. A Katzaraben Erwin Strlttmatter /sz. 1912/ Nemzeti-dijas német lró első drámája; az 1953-ban Íródott paraszttárgyu verses komédiát, amely a földreform után játszódik egy Katzgraben nevű fiktiv helyiségben, Brecht igen nagyra értékelte és a Berliner Ensemble színpadán maga is rendezte.