Harsányi Zsuzsa (szerk.): Amerikai díszletművészet - Korszerű színház 66-67. (Budapest, 1964)

II. Lee Simonson

- 31 -dotfc axiómává vált, és a kísérletezések azóta is e hipotézis szellemében folynak.

II. György meiningeni herceg korának képzett festője és tervezője volt. Az előadást a legaprólékosabb részletekig maga tervezte,beleértve a kellékeket, jelmezeket, kalapokat, fejdiszeket, kardokat, dárdákat és sisakokat is. A díszleteket aztán az ő ceruzavázlataiból nagyították. Manapság a grafikus módszer már akadémikusnak és merevnek számit, ezek a vázlatok mégis forradalmi vázlatok voltak, mert nemcsak egyszerűen a díszlet, hanem az emberekkel benépesített diszlet képei voltak, amelyeken a herceg úgy csoportosította a színészeket, ahogyan azok a színpadon is állnak majd. II. György képei azt bizonyítják, hogy a színpadképnek nincs külön önálló élete, hogy sosem lehet teljes a színészek nélkül. Mig a színészek mozgását ki nem alakították, a díszletek körvonalait sem lehet megrajzolni.

A laikus, de még a rendszeres színházlátogató is csak igen nehezen értheti meg, hogy mennyire alapvető, nagy horderejű megállapitás ez, ha nem ül ott a próbákon és maga nem tapasztalja, hogy a szinészek mozdulatai - mégpedig nemcsak sajátos mozdulataik, hanem egyszerű ide-oda mozgásaik is -, mennyire közvetlenül befolyásolják szavaik értelmét. Mi azokat a darabokat tartjuk cselekménydusnak, amelyekben sűrűn fordul elő kegyetlenkedés, gyilkosság, verekedés, szökés, kétségbeesés, szeretkezés, kardcsattogtatás, ütlegelés és ölelkezés. De még ezekben a változatos cselekményü drámákban is az ilyen, hosszabb ideig tartó cselekvések, csak hellyelközzel fordulnak elő. Egy dráma cselekvése folyamatos. A színpadon rendkívüli jelentősége van a természetes emberi mozgás felhalmozódó hatásának is, amikor ez a mozgás például csak abból áll, bogy a színész az egyik székről feláll és leül a másikra, az ajtóhoz megy, kinéz az ablakon, jobbról balra megy, majd vissza. Mert a színésznek nem elég csak beszélnie és gesztikulálnia, mozognia is kell, egyik helyről a másikra. És éppen e mozgássor által válik a darab deklamált