Harsányi Zsuzsa (szerk.): Amerikai díszletművészet - Korszerű színház 66-67. (Budapest, 1964)

II. Lee Simonson

- 29 -és amely a színészek világát a közönség várakozásától elválasztja. Minden előadás olyan csata a közönséggel, amelyet estéről estére újra meg kell nyerni. A. díszlettervek pedig, akár realisztikusak, akár szimbolikusa*, absztraktak, vagy imitativek, csak bástyái a csatatérnél, ahol ezt az ütközetet vagy elvesztjük vagy megnyerjük.

Egyetlen diszlettervezesi módszert sem lehet esztétikai receptként bárhol megismételni. Az egymástól legradikálisabban különböző diszletezési módok különböző környezetben egyformán művésziek lehetnek. ritoeffa Liliomot Párizsban szándékosan fantasztikus stílusban díszletezte, a ligetet, az utcai vásárt és a kis bódét éppen úgy, mint a mennyországot. Díszleteit a Theatre Guild realisztikus díszleteivel összehasonlítva, nem azt kell kérdeznünk, hogy a stilizálás hatásosabb képet nyujt-e, mint a realizmus, hanem azt, hogy melyik háttér előtt érthetőbb és jelentősebb Liliom alakja. Láttam a III. Richárdofc a berlini Staatstheater előadásán le- s felviharzani a vérvörös lépcsőkön, amelyet

Jessner^* és Pirchan^S* tervezett; de éppen ilyen sikerrel

17dramatizálta Richard gonoszságát New York-ban Arthur Hopkins " és Robert Edmond Jones, ahol minden egyes jelenet háttere a

14. Georges Pitoeff /1887-1937/, orosz származású kiváló francia rendező. Jouvet, Dulliu és Báty művészi társaságának egyik tagja.

15. Leopold Jessner /1878-194-5/ német rendező, Reinhardt tanítványa, 1919-1925 között a berlini Staatstheater igazgatója. Expresszionista művész, produkcióiban mellőzte a díszleteket, helyettük megosztott szinpadszintekkel dolgozott.

16. Emil Plrchan /1884-1957/ bécsi díszlet- és jelmeztervező. Jessner 1920-as III. Richard produkciójához ő tervezte a díszleteket. 17

17. Arthur Hopkins /1878-1950/ amerikai rendező. Kiemelkedőbb produkciói Ibsen: Hedda Gabler.Shakespeare:Macbeth. O’Neill: Anna Christi stb.