Harsányi Zsuzsa (szerk.): Amerikai díszletművészet - Korszerű színház 66-67. (Budapest, 1964)
II. Lee Simonson
28 borzalommal kell felruháznom? ötcet ahhoz, hogy látványuk etrémitsen es gyilkosság-sugalló hatalmukban hinni tudjunk. Shylock Inkább áldczat, mint gazember egy olyan társadalom szemében, amely az elnyomott fajok felszabadítását hirdeti és nyíltan humanitárius elveket vall.Hamletet a legtragikusabb drámái hősnek érezzük, mert a modern elet olyan sok kudarcának is a gátlásosság a forrása. A rendező zsenijének az a fokmerője, hogy mennyire képes megérteni a mai élet erőit és mennyire tudja előadásában a megfelelő helyre tenni a hangsúlyt, amely aztán megvilágítja a központi gondolatot. A rendező színészeit pillanatról pillanatra a közönség elképzeléseihez és a színpadon teremtett sajátos realitáshoz sapcsolja. Ezt a valóságot a díszlettervező teremti meg. b/ A díszlet, mint a szlnjátékegység része a díszlettervezőnek ki kell békülnte azzal a ténnyel, acgy a színpadkép nem fontosabb, mint az előadás, amelynek alkotó része. Jó vagy rossz aszerint, hogy a fények, formák, gesztusok és hangok kohéziójának mennyire sikerül az előadásban az Írott drámát megvilágítani. Állandóan megfeledkezünk arról, hogy egyetlen darab sem, még a mesterek Írásai 3em játszódik el önmagától. A szavak, még a legrészletesebb színpadi utasítások is, csak halvány célzások arra, hogy hogyan Is kell a darabot eljátszani. Abból, hogy a darabot tizenketten olvassák fel, még nem lesz előadás. Ahhoz, hogy a drámái dialógus drámaivá válhassék, amelyet akárcsak a léger itlkátlanabb közönség is az élet interpretációjaként fogad el, rendkívüli erőkifejtéssel kell összehangolnunk a beszéd daLLamát, az arcjátékot, a gesztusok és mozdulatok finom árnyalatait és állandó ismétlésekkel meg kell határoznunk hangsúlyukat, ritmusukat és osszjátékukat.A Broadway nyelvén szólva: a darabnak "át kell jönnie a rivaldán", és még ott is, ahol a rivaldafényeket ma már nem használják, mindig van egy láthatatlan válaszvonal, amely a színpad határát jelöli