Schiller, Leon: A hatalmas színház - Korszerű színház 63-64. (Budapest, 1963)

Leon Schiller személyét a lengyel színházi élet egyik egyedülálló kimagasló egyéniségeként tartja számon. Alkotói arculata szinek sokaságából rajzolódik ki. Működését 1917-ben Varsóban a Lengyel Színházban mint rendező kezdte, majd 1922-től a Redutéban működött. 1924 és 1926 között a Bogusíawski Szinház élén állott és ekkor nyílott először lehetősége arra, hogy nemcsak saját rendezéseiben, de a szinház általános vezetésében is a demokratikus szinház megvalósításának elvét tűzze ki célul. Kiemelkedő rendezései többek közt: Gorkij Éjjeli menedékhely. Shakespeare Julius Caesar és Vihar. Zeromski Rozsa, és a népi' játékokból megkomponált Pásztoraié szinpadraallitása.

Gyakorlati rendezői tevékenységével párhuzamosan foglalkoztatták a szinház tudományos, társadalmi és esztétikai kérdései. Ebből az érdeklődésből alakult ki az a sokoldalú elméleti munkássága, amely cikkeiben, tanulmányaiban maradt örökül. írásainak érdekessége és ugyanakkor gyengesége, hogy munkái több példát, mint normát sorolnak fel. Tanulmányai a felfedező hajónaplójához inkább hasonlítanak, mint a kormányos szabálygyűjteményéhez. írásai határozottan jelzik azt az u,tat, amelyet politikai-esztétikai fejlődésében megjárt. Kezdeti munkái mögött nem is bujkálva, de nagyon határozottan ott áll Gordon Craig. Rendezéseiben ekkor az ő vonalát követi, nagy szerepet tulajdonit az előadás zenei és vizuális vonalának, amelyet szivesen stilizál a commedia dell’arte, vagy a vásári komédia szellemében. Ebben az időben rendezői stílusának egyik jellemző vonása a kissé stilizált, leegyszerűsített és monumentális színpadképek alkalmazása, amely a Schiller által mesterien ábrázolt tömeg differenciált, csupaideg, kifejező mozgásának megfelelő hátteret biztosított.

Rendezői pályafutása során Schiller Craig esztétizmusától fokozatosan ér el az exprès3zionlzmushoz. amely az I92O-30-as években nagy divatban volt a német és szovjet színpadokon. Eszménye a riportázs-irodalomra épülő "pillanat szinháza". Ebben a korszakban Íródott elméleti munkái a "prolet-kult" irányzatát tükrözik. Erre a kor- 3 -