Schiller, Leon: A hatalmas színház - Korszerű színház 63-64. (Budapest, 1963)
VII. A "Halka"
VII A "HAMA"1, Megjelent a Przeglad Kulturalny 1955* 2J. számában; abból az alkalomból, hogy Schiller rendezte az operát. A Halka uj rendezése azt a célt szolgálta, hogy a partitúrában és a szövegkönyvben kiemelje a mii forradalmi tendenciáját; hogy a darab cselekményét történelmileg, földrajzilag és néprajzilag konkrét, realista keretek közé helyezze el; hogy kidomborítsa a korábban eltussolt vagy a "szépség nevében" eltompitott osztálykonfliktusokat; végül hogy az érzelgős liraiségot drámaisággal helyettesítse és a mindig hatásos, festői ólengyel jeleneteket szatirikus jelleggel szinezze, egyidejűleg ügyelve a lélektani valószinüségre, valamint a saját logikájukkal és hagyományaikkal rendelkező, megszeghetetlen operai konvenciókra is. A szinpadraállitó rendező, amikor az énekelt szöveg drámai elmélyítésére és realista tolmácsolására törek^‘Stanislaw Moniuszko (1819-1872) kiváló lengyel zeneszerző, a legnépszerűbb, legnagyobbnak elismert lengyel nemzeti opera - a Halka (1847) - szerzője. Az opera szövegét Wlodzimierz Wolski (1824-1882) lengyel költő irta. A Halkát Budapesten 1952. január 10-én mutatta be az Állami Operaház, Lányi Viktor fordításában. Az idézett szövegrészietek ebből a fordításból valók.- 112 -