Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)
V. A szóbeli ráhatás módjai
Az emberi tudat egymásba folyó szivárványának melyik pontját választhatjuk kiinduló pontul árnyalatai végtelen változatosságának tanulmányozásához?Feltételesen bármelyiket kiemelhetjük, s bármelyiküket választja is ki a cselekvő személy, ez csak bonyolult alkotórésze lesz egy még bonyolultabb egésznek. A tudomány megteremtett bizonyos fogalmakat, amelyek a valóban létező pszichikai folyamatokat fejezik kifigyelem, érzés, képzelet, emlékezet, gondolkodás és akarat. Az ember tudatára hatni annyit jelent,hogy ezekre és csakis ezekre hatunk; a figyelem kivételével bármelyikükre nemcsak különböző módon, hanem ellentétes irányokban is hathatunk.Nos, a valóban létező, specifikus, egymástól különböző pszichikai folyamatokra való ellentétes irányú ráhatások alkotják azokat az egyszerű szóbeli cselekvéseket, amelyeket az előbb felsorolt tizenegy ige foglal magában. A szemügyre vett egyszerű szóbeli cselekvések gyakorlati alkalmazásénak indokoltságát és ésszerűségét az bizonyltja, hogy nincs a szóbeli ráhatásnak olyan esete és módja, amelyet a felsorolt tizenegy cselekvés kombinációjából ne hozhatnánk létre;nincs olyan ige, amelynek értelmét ne lehetne pontossá tenni és konkretizálni segítségükkel. Megnyugtatni, megharagitani, felbosszantani, dicsekedni, levenni a lábáról, ijesztgetni, inteni, vitatkozni, bevallani, ajánlani, megtagadni stb., stb. - mindezeket és bármely más cselekvést végrehajthatunk szavakkal - akár, ha következetes sorrendben alkalmazzuk a fent felsorolt tizenegy egyszerű szóbeli cselekvés valamelyikét, akár ha különböző kombinációkat alkotunk belőlük. Mint már mondottuk, bármelyik igét széles értelemben is felfoghatjuk - ilyenkor viszonylag nagyobb terjedelmű cselekvésre gondolunk vagy olyan cselekvésre, amelynek célját általánosítva, azaz nem teljesen konkrétan értelmezzük. Hogy az ilyen általánositottan felfogott cselek- 63 -I
