Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

V. A szóbeli ráhatás módjai

vést konkretizálhassuk, fel kell osztanunk a magunk számára (emlékezzünk csak: ennek a kérdésnek a segítségével -"mit kell ehhez konkrétan tennem az adott konkrét körülmények között?"). A szóbeli cselekvés logikájának ez a felosztása végeredményben minden esetben logikailag következetesen kapcsolódó egyszerű szóbeli cselekvések vagy olyan bonyolult szóbeli cselekvések sorához vezet, amelyek közül mindegyik megint csak egyszerű szóbeli cselekvésekből tevődik össze.

Az egyszerű szóbeli cselekvések mindig a bonyolult szóbeli cselekvés felosztásának eredményei és számuk pontosan annyi, amennyi a legbonyolultabb, legváratlanabb, a legeredetibb szóbeli cselekvés logikájának felépitéséhez szükséges.

Hogy ebbe a gondolatba belenyugodjunk, emlitsünk meg néhány analógiát: a kromatikus skála hangjainak száma, a napfény szinképe szineinek száma, a költészeti időmértékek száma, a helyes térbeli fonnák száma stb.

Mindezek a mennyiségi meghatározók feltételesek, a gyakorlat azonban igazolja őket; a hivatásos művészt anyaga feldolgozási módjainak ismeretével fegyverzik fel,olyan módszerekkel, amelyek ennek az anyagnak az objektiv sajátosságaira, az anyagot jellemző általános törvényszerűségekre támaszkodnak. Elvben ugyanez az értelme a tizenegy egyszerű szóbeli cselekvés alkalmazásának.Tanulmányozásuknak, felhasználásuknak, végrehajtásuknak csak abban az esetben van értelme, ha az alak kifejező (azaz gazdag tartalmat tükröző) cselekvési logikájának - a fő feladathoz vezető átfogó cselekvésének - felépítését szolgálják.

5.

Normális ember számára a lehető legkönnyebb dolog szavakat kiejteni. Ezért a mindennapi életben az emberek a legfutóbb külső benyomásaikat és “legfelületesebb véletlenszerű érzelmi állapotaikat is szavakba öntik. Gyakran- 64 -