Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

V. A szóbeli ráhatás módjai

alkalmazkodnak; feje kissé hátrahajlik,ahogy ezt a meglepni cselekvés kívánja; kissé ferde tekintete arról tanúskodik, hogy ezenkívül figyelmeztetni is kész. A festő itt nem az elbeszélés kezdetéhez való alkalmazkodá't rögzítette, hanem egy pillanatot az elbeszélés derekán - azt a pillanatot, amikor az elbeszélés a magyarázni cselekvésről éppen áttér a meglepni cselekvésre és már következő mondatával figyelmeztetni készül.

6. TUDAKOZÓDNI és 7« ÁLLÍTANI. A partner emlékezetéhez intézett egyszerű szóbeli cselekvések.

Minden szóbeli cselekvés érinti a partner emlékezetét és ennek olyan következményei vannak, amelyekről később lesz szó. A tudakozódni és állítani szóbeli cselekvések annyiban jelennek meg tiszta formájukban, amennyiben a cselekvő szavaival elsősorban a partner emlékezetéhez apellál és figyelmen kivül hagyja tudatának minden egyéb tulajdonságát és képességét.

Amikor az ember a tudakozódni egyszerű szóbeli cselekvést hajtja végre, valamit kiemel partnere emlékezetéből; amikor állít, valamit hozzátesz partnere emlékezetéhez. Ha eközben érinti a partner gondolkozását, képzeletét, érzéseit vagy akaratát, akkor nemcsak tudakozódik vagy állít; akkor ezekhez az egyszerű szóbeli cselekvésekhez mások is járulnak és már nem egyszerű, hanem bonyolult szóbeli cselekvések keletkeznek.

Ezeknek az egyszerű szóbeli cselekvéseknek a fő nehézsége éppen abban áll, hogy semmit se "érintsünk” partnerünk tudatában emlékezetén kivül: csak tudakozódunk (kérdezünk) és csak állítunk. A mindennapi életben a tudakozódásnak, a tiszta kérdésnek jellegzetés példája a viszszakérdezés; a cselekvő nem hallotta vagy nem értette meg a partner szavait és csak helyre akarja állítani, amit ez mondott. A "tiszta" állítás példája a hideg, formális és főként végleges válasz.- 39 -I