Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)
V. A szóbeli ráhatás módjai
A szóbeli ráhatás egyik vagy másik módjának alkalmazása természetesen a partnerhez intézett szöveg lexikálisnyelvtani anyagától is függ. Ezt a kapcsolatot azonban általános vonásaiban vagy pontosabban általános tendenciáiban akkor tisztázzuk majd, amikor minden egyszerű szóbeli cselekvést külön-külön vizsgálunk. Mielőtt azonban erre a vizsgalatra áttérnénk, meg kell egyeznünk abban, hogy az egyes egyszerű szóbeli cselekvések megnevezésére kiválasztott szavak bizonyos mértékű feltételessége nem azt jelzi, hogy a javasolt felsorolás véletlenszerű, bár első látásra nagyon is rövidnek, hiányosnak látszik. Eszünkbe jutnak a felsorolásba be nem került, bár a bekerültekhez még csak nem is hasonlatos cselekvések. Ilyenek például: tagadni. megnyugtatni. megköszönni, bosszantani . és sok más. Mint a továbbiakban látni fogjuk, ha ezeket az igéket szélesebb értelmükben vesszük, valamennyien olyan cselekvést jelölnek, amelyet a legkülönbözőbb módon lehet végrehajtani; ha azonban szűk értelemben vesszük őket, akkor kiderül, hogy olyan cselekvésről van szó, amelynek végrehajtásához az előbb felsorolt és elnevezett egyszerű szóbeli cselekvések valamelyikére vagy néhány ilyen egyszerű szóbeli cselekvés kapcsolatára van szükség. Erről azonban részletesebben majd akkor tárgyalunk, ha minden egyes szóbeli cselekvést külön-külön megvizsgáltunk . 5. 1. MEGSZÓLÍTANI (vagy felhivni magára a figyelmet'/. Ennek az egyszerű szóbeli cselekvésnek a legprimitivebb a célja, mondhatni, az egyszerű szóbeli cselekvések közül is ez a legegyszerűbb. Még csak nem is. mindig kellenek szavak hozzá és ezért nem is mindig szóbeli cselekvés a fogalom tulajdonképpeni értelmében.A figyelmet ugyanis nemcsak szóval vonhatja magára az ember, hanem tagolatlan hanggal,- 26
