Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

V. A szóbeli ráhatás módjai

ról (az egyszerű szóbeli cselekvések meghatározott mennyiségéről), hanem csak a szóbeli cselekvések kategóriáiról, vagy csoportjairól, amelyek közül mindegyiknek megvannak a maga jellemző ismertetőjelei. Ezeket a csoportokat felsorolhatjuk, de nem lehet felsorolni a csoportokba tartozó minden egyes változatot. Minden konkrét esetben a szóbeli ráhatás módját nemcsak az illető csoportot jellemző általános ismertetőjelek határozzák meg, hanem a csak rá jellemző egyéni ismertetőjegyek is.

Ezenkivül minden szóbeli cselekvésben nemcsak a maga csoportjának ismertetőjegyei vannak jelen,hanem rendszerint más csoportok egyes ismertetőjegyei is, magukat a csoportokat pedig nem egyes jegyek különböztetik meg egymástól, hanem az ismertetőjegyek összessége.

Ezért, amikor a szóbeli ráhatás meghatározott módjait vagy az egyszerű szóbeli cselekvések korlátozott számát vizsgáljuk, egyáltalában nem tételezzük fel e módok gyakorlatilag lehetséges alkalmazásának korlátozott mennyiségét és általában a lehetséges szóbeli cselekvések korlátozott számát.

Ebben a vonatkozásban az egyszerű szóbeli cselekvések Newton színképének hét alapszihére emlékeztetnek."Semmiképpen sem mondhatjuk, hogy a színkép a valóságban hét, egymástól elhatárolható részre oszlik. A szinkép a valóságban fokozatos, szakadatlan átmenet egyik színből a másikba, úgy hogy a spektrum színeinek meghatározott számáról egyáltalán

g

nem is beszélhetünk". * Ennek ellenére köztudomású, hogy a napfényt hét szinképi színre bontjuk fel, és bármilyen szín előállítható a három alapszínből, holott ugyanakkor minden konkrét szin (kék, sárga, vörös) különbözik a másik konkrét színtől (kéktől, sárgától, vöröstől).

L. Rihter: A színekről szóló tan alapjai, GIZ. 1927« 18. o. (oroszul)- 20