Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)
V. A szóbeli ráhatás módjai
A szín objektiv, fizikai természetét a korszerű tudomány tanulmányozza és minden konkrét szin pontosan meghatározható a hullámhosszúság mérésének egységében,millimikronban. Ami a cselekvéseket illeti, ezeknek még nincsen objektiv mércéjük és ezért a cselekvések értelmezésének azt az általános nyelvét kell használnunk,amely a mindennapi életben bizonyos mértékig minden ember számára közös. Természetes, hogy az ilyen "szemre és fülre" történő mérés kevésbé pontos, de a művészi gyakorlat azt bizonyltja, hogy bármilyen szakmáju művész szemmértéke tökéletesen elegendő, ha az illető szeme és füle szakmailag fejlett és gyakorlott. Amikor a szóbeli cselekvések tanulmányozásánál szemmértéket használunk, állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulmányozás tárgya, az emberi cselekvés rendkívül bonyolult. Ez pedig azt jelenti, hogy amikor az egyszerű szóbeli cselekvéseket vizsgáljuk, figyelembe kell vennünk, hogy ha a reális valóságban elő is fordul valamelyikük tiszta formában, az nagyon ritka eset. Következésképpen az egyszerű szóbeli cselekvések vizsgálatának el kell vezetnie a bonyolult szóbeli cselekvések körének megértéséhez és az egyszerű szóbeli cselekvések bonyolultakká való átalakulása törvényszerűségeinek tisztázásához. Minél kisebb a cselekvések logikájának általunk választott szakasza, annál közelebbi, annál konkrétabb a célja; ennek megfelelően annál konkrétabb, egyszerűbb a vizsgált cselekvés is. Az egyszerű szóbeli cselekvések a bonyolult egész sajátos alkatrészei, amelyeket legközelebbi funkciójuk és szűkén vett rendeltetésük szempontjából vizsgálunk. Magától értetődik, hogy művészi értelmet csak a viselkedés kontextusában' nyernek, azaz mint az alak cselekvései egyéni logikájának láncszemei, mint olyasmik, amikben gyakorlatilag testet ölt az átfogó cselekvés és a fő feladat. De még ha feltételesen elszigetelt: formájukban nézzük is az egyszerű szóbeli cselekvéseket, egyszerűségük akkor- 21 -I
