Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

VII. Átlényegülés

VII. fejezet

ÁT LÉNYEGÜLÉS

Az az érzésem, hogy az ihletet helytelenül tartják: a munka stimulánsának; nyilván már a sikeres munka folyamata során jelenik meg, mint annak következménye, mint a munkában talált élvezet velejárója.

Makszim Gorkij

Az életben az ember csak szenvedne, amikor azonban a szinész éli át a szenvedést, valahol, agya egyik kis zugában még örül is...

Nyemirovics-Dancsenko

1.

a szinéazi művészethez való homályos és öntudatlan vonzódás tulajdonképpen az átlényegüléshez való vonzódás.

A színészi művészet legáltalánosabb és legkétségbevonhatatlanabb vonása: nem önmagunkként, hanem egy más lény alakjában jelenünk meg a nézők előtt. Ilyennek látja a azinész művészetét a színházról ábrándozó kamaszgyerek és a tapasztalt mester; ilyen volt mindig, a szinház születése óta.

Sztanyiszlavszkij ezt irta: "...eszményként tűzném minden szinész elé a teljes lelki és külső átlényegülést... Csak egyben nem kételkedem: a lelki és- 117 -I