Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. II. - Korszerű színház 61-62. (Budapest, 1963)

VI. A hallgatás és a monológ

fogva bonyolult tárgynál a kutatás sikereihez fontos, hogy legalább valamilyen vonatkozásban leegyszerűsítsük"11, - állította. Ugyancsak ő mondotta: "A tudományos gondolkodás alapvető követelménye: a bonyolult jelenségek területén a lehető legegyszerűbb esettel kell kezdeni".

A két nagy orosz tudós e gondolatainak természetesen általános a jelentőségük. Alkalmazhatók és alkalmazandók a szinészi művészet anyagának tanulmányozásánál is. Ezért az emberi cselekvés tanulmányozásánál is elkerülhetetlen,hogy a cselekvést mind kisebb és kisebb részeire bontsuk fel. Ennek eredményeként az,ami a valóságban egyetlen bonyolult egészet alkot, ősszeadandók összegének vagy rendszerének formájában jelenik meg előttünk. Ebben az elképzelésben természetesen bizonyos feltételesség van, de maga is csak eszköz az egész tanulmányozására.

Pavlov igy irt:"Az ember természetesen rendszer (durvábban szólva: gépezet), amely a természetet szabályozó egységes törvényeknek engedelmeskedik; de olyan rendszer, amely mai tudományos látásmódunk szerint egyedülálló legmagasabb rendű önirányítását tekintve. Változatosan önmagukat irányitó gépeket már szép számmal ismerünk az emberi kéz készítményei közül. Ebből a szempontból az ember rendszerének tanulmányozási módszere ugyanaz, mint minden más rendszeré: részekre bontás, minden egyes rész jelentőségének tanulmányozása, a részek kapcsolatának tanulmányozása, a környezethez való viszony tanulmányozása és végül mindezek alapján általános tevékenységének megértése és irányítása - ha ez az irányítás az embernek módjában áll. Rendszerünk azonban a legmagasabb fokon önszabályozó, önmagát segitő, helyreállító, kiigazító, sőt tökéletesítő rendszer.Ha a felsőrendü idegtevékenységet a fenti módszerekkel tanulmányozzuk, akkor legfontosabb, legerősebb és legmaradandóbb benyomásunk a következő lesz: e tevékenység

11.u.o. 148. o.- 113 -