Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)
III. fejezet. A cselekvés természete és logikája
latok a kiinduló konkrétum magyarázataivá válnak annak el-Q lenére, hogy belőle emeltük ki őket". A cselekedetek logikájának felosztása először is konkretizálja az ember viselkedését és gazdagítja a róla, mint egyéniségről alkotott képzetünket, Egy ember például enni megy. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy megéhezett. Mit tett, hogy ehessen? Bement a pékhez és félkiló kenyeret vett; bement egy falatozóba, egy vendéglőbe, égj étterembe (pontosan melyikbe); elment egy ismerőséhez (névszerint kihez). Gyalog ment, villamoson, taxin, saját kocsiján, egy barátja (névszerint melyik) kocsiján. Mit tett, hogy reggelizzék az étteremben? Mit tett, hogy kiválassza a megfelelő fogást? Mit tett, hogy fizessen? stb. Mindezek a kérdések ("mit tett?") lényegében arra a kérdésre felelnek, hogyan cselekedett egy adott ember, amikor egy adott célt követett adott körülmények között. Annak alapján, hogyan cselekszik, kialakul képzetünk,hogy milyen, és mi jellemzi.A "hogyan" kérdésére persze úgy is válaszolhatunk, ha nem fordítjuk le a cselekedetek logikájára. Ezek hagyjából ilyesfajta meghatározások lesznek: "sietve", "akarata ellenére", "felháborodottan", "lustán", "mohón", "bőkezűen" stb. Ha ezeket a meghatározásokat nem fordítjuk le a cselekedetek logikájára, akkor elvágjuk a további konkretizálás lehetőségét. Ha lefordítjuk őket a cselekedetek logikájára, akkor ez a lehetőség megnyílik. Az illető ezt meg ezt tette, amikor kiválasztotta a fogást, amikor várt vagy fizetett, mert dühös volt, sietett stb. Ezekből a cselekvésekből világossá vált, hogy fukar vagy bőkezű, jókedvében van-e vagy rosszban. A cselekedetek logikájának felosztásából kiderül, hogy a látszólag legegyszerűbb cselekvés - fizet a főpincérnek - egyik esetben egyfajta cselekvésekből, másik esetben teljesen másmilyenekből áll. 9 9. Szecsenov Vál. filozófiai és pszichológiai müvei,1947. 453. 0. (oroszul)- 90 -