Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

III. fejezet. A cselekvés természete és logikája

bi célja és az ember cselekedeteinek logikája nemcsak az általános cél szempontjából, hanem minden egyes konkrétabb cél szempontjától is vizsgálható.

Eközben az is kiderülhet, hogy ami logikus, célszerű a viszonylag közeli cél szempontjából, illogikus, célszerűtlen a távolabbi cél szempontjából és viszont. Mondjuk: célszerűen, logikusan cselekedtem, hogy bejussak erre a főiskolára és valóban be is jutottam. Az engem érdeklő szakma elsajátításához azonban nem erre a főiskolára kellett volna mennem. Vagy fordítva: célszerűen, logikusan választottam ezt a főiskolát, de hogy bejussak, nem úgy kellett volna cselekednem, ahogy cselekedtem. Például jó kapcsolatba kerültem a vizsgáztatóval, kivivtam rokonszenvét, de nem készültem a vizsgára, elbuktam és nem vettek fel.

A felhozott példa egyébként ismét illusztrálja az előbb már kifejtett tételt: csak akkor állapíthatjuk meg azt, hogy logikusan vagy logikátlanul cselekszik-e valaki, amikor egy bizonyos célt követ,ha figyelembe vesszük körülményeit is.

Az előbb említett cselekedetek logikájának felosztását még folytathatjuk. Mindegyik külön ügy - a főiskola megválasztása, készülődés a vizsgára stb. - ugyancsak egy sereg kisebb dologból áll, ezekben a kisebb dolgokban konkretizálódik. Itt nagyjából ilyesfajta dolgok és célok lesznek: konzultálni valakivel, megtudni a felvétel időpontját és feltételeit stb., stb.

Ezeket a cselekvéseket ismét még kisebb cselekvésekre bonthatjuk fel. Mindegyik esetben a cselekedetek logikájának felbontása válasz erre a kérdésre: ''adott körülmények között mit kell ezért (a cselekedet felosztott logikája közös céljának elérésére) tennem?"

Hogy például tanácsot kapjak egy bizonyos kérdésben egy bizonyos embertől bizonyos feltételek között, ezért mit kell tennem? El kell érnem, hogy találkozzam vele? meg kell magyaráznom, hogy mit akarok tőle; meg kell fogalmaznom a- 85 -