Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)
III. fejezet. A cselekvés természete és logikája
Lényegében ugyanezt állította már Leonardo da Vincis "A lélek együtt akar lenni testével, mert e test szervei nélkül semmit sem tehet és érezhet." Ezérts "Alkosd figuráidat olyan mozdulatokkal, amelyek elég pontosan megmu-Z). tátják, hogy mi játszódik le lelkűkben." ' A szépirodalomban megtaláljuk a viselkedés logikájának leírásait és ebben a leírásban az ember belső világának megelevenitését. Ennek fényes és pontos illusztrációja lehet Stefan Zweig elbeszélése: Váratlan ismerkedés az u,i foglalkozással. Idézzük fel röviden ennek az elbeszélésnek a tartalmát. 1931-ben Párizsban Zweig az utcai tömeget szemlélte és felfigyelt egy emberre, akinek roglalkozását nem tudta azonnal megállapítani, kezdetben áliuhás rendőrtisztviselönek tartotta az ismeretlent. Aztán arra a következtetésre jutott, hogy az ismeretlen zsebtolvaj. Ehhez a következtetéshez az ismeretlen viselkedésének logikája vezette el Zweiget, ezt a logikát gondosan megfigyelte, s egybevetette az ismeretlen cselekedeteit a környező feltételekkel. A körülmények pontos számbavétele, célszerű felhasználása, valamennyi cselekvés egyetlen célrairányitottsága lehetőséget adott a megfigyelőnek, hogy megállapítsa az egységes cél tartalmát, mzek után Zweig ellenőrizte, hogy a megfigyelt személy cselekedeteinek pszichológiai sajátosságai megtelelnek-e ennek a célnak. Kiderült,'hogy igen. Ez meggyőzte Zweiget, hogy gyakorlott, hivatásos zsebtolvajjal áll szemben. Mi több, a cselekvések logikája révén Zweig behatolt az "uj foglalkozás" általános pszichológiai lényegébe és a tolvaj belső világába. Az elbeszélés a tolvaj cselekedeteinek leírásából és azoknak a körülményeknek a leírásából áll, amelyek között működik. Lényegében ez az elbeszé- 4 4. Leonardo de Vinci Vál.Müvek, 231. és 100. o. (oroszul;- 79 -