Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

III. fejezet. A cselekvés természete és logikája

lés az élményekről, a foglalkozás pszichológiájáról szóló elbeszélés, pontos és részletes lélektani portré.

Oonan-Doyle'’* Sherlock Holmes szájába adja általános következtetéseit arra vonatkozóan, hogy a cselekedetekben hogyan fejeződnek ki az ember leglényegesebb érdekei.

"Amikor egy nő arra gondol, hogy odahaza tűz van, ösztöne arra indítja, hogy azt mentse meg, ami a legdrágább számára, bz a leghatalmasabb ösztön és én ennek nem egyszer láttam hasznát... A férjes asszony gyermekét menti, aki nincs férjnél - az ékszereit."

Nagyjából ehhez a "törvényhez ' folyamodott a bibliai Salamon király is: amikor meg kellett állapítania, hogy a két vitázó asszony közül melyiké a gyerek; megparancsolta, hogy vágják ketté a kisfiút es a két nő reagálásából minden nehézség nélkül megállapította az igazságot.

az a Képesség, hogy cselekedetekből olvassuk ki, mi játszódik le az emberekben, a színész szakmai képzettségéhez tartozik. Nemcsak pontosan meg kell értenie, hogy mi játszódik le más emberben, hanem ezt meg is kell jelenítenie, azaz saját cselekvéseivel kifejeznie.

mellett itt most arról van szó, hogy mi játszódik le az alakban, azaz a szerző megadta "emberi lélek életét" kell rekonstruálni, l’ehát egyéni, a maga nemében egyedülálló cselekvési logikát kell megteremteni, amelyben egybeolvad a szerző adta feladat és a szinész alkotása, s a nézőknek az élményt a viselkedés általános törvényei alapján meg kell érteniük, bhhez a kérdéshez később még visszatérünk.

5. Conan-Doyle, Arthur (1359-1950) angol regényíró, főleg fantasztikus regényei voltak ismertek.- 80