Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

III. fejezet. A cselekvés természete és logikája

egyéni logikájának megértéséig vezető ut nehéz és bonyolult. Az élmények sikeres kibetüzéséhez először is nemcsak azokat a cselekvéseket kell látni, amelyeket az illető most najt végre, hanem adatokkal kell rendelkeznünk múltbeli viselkedésére vonatkozólag is, másodszor pedig kellő megfigyel őképességgel kell rendelkeznünk, pontosan rá kell tapintanunk kicsiny, és renakivul gyorsan végbemenő cselekvések igazi céljára.

2jZ a két utóbbi feltétel bizonyos mértékben helyettesitheti is egymást. Ha nincs is bennünk különleges megfigyel őképesség, de sokat tudunk a másik ember viselkedéséről, jól behatolhatunk az' illető belső világába, na viszont pontosan és találóan tudjuk megfigyelni mások viselkedését, ha megfelelő tapasztalatunk van ilyesfajta szemmelkövetésben, a megfigyelt személy néhány cselekvéséből is pontosan és helyesen Ítélhetjük meg belső világát, bz az utóbbi képesség a képzett nevelők, pszichológusok, nyomozók sajátja.

Ugyanez a vonás jellemez minden művészt, akinek az emberi pszichikummal van dolga, ruskin, tíogol, usztrovszaij, Tolsztoj, xurgenyev, Dosztojevszkij, Csehov, Gorkij kiváló, éles szemű megíigyelŐK voltak.

W. Tank, a plasztiicus anatómia (die Kunst anatomie) kutatója arra a következtetésre jutott, hogy "a kifejező mozdulat alapja a célrairányitottság , bár "nem létezik olyan mozdulat, amelyet teljesen célja határozna meg és amely ne xüggne az ember lelkiállapotától.”^*

későbbiekben azt állítja, hogy a plasztikus anatómia mindenekelőtt arra való, hogy jobban lássuk az élményeket, a lelkiállapot megelevenitésének képességét közvetlen kapcsolatba hozza azzal a képességgel, hogy ezt meglássuk az jníber mozdulataiban.

ő. VJ .Tank: form und Funktion, 5.k. Dresden 1957« 77-92.0.

(németül)- 78 -I i I