Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

II. fejezet: A cselekvés a színész művészetében

kategorikusabb állításokat is terméketlenné tette a színészi művészet objektiv természetének konkrét értelmezése szempontjából.

Ugyanilyen terméketlen a vulgáris materialista értelmezés. Ez a reália emberi cselekvés másik oldalát ragadja meg és oda vezeti vissza a teljes folyamatot. Ha a cselekvés az ember belső világát fejezi ki. akkor nyilván van benne valami, amit a környező emberek is kitapinthatnak; ha a cselekvést ehhez a látható oldalához vezetjük vissza, akkor azonosítottuk az izommozgással.

A cselekvés helyes, következésképpen egyedül gyümölcsöző meghatározását csak a materialista dialektika álláspontjáról kiindulva adhatjuk meg.

Sztanyiszlavszkij nem volt tanult filozófus, de szigorúan ragaszkodott a tényékhez és nem engedte meg magának, aogy bármit is kiötöljön; a gyakorlat érdekei, nem pedig spekulativ doktrínák vezették. Ez köztudomásúlag nehéz, de megbizható ut, és az igazsághoz, vagyis a folyamat dialektikus materialista értelmezéséhez, minden oldalának feltárásához, lényegének megértéséhez vezet. Ebben mutatkozott meg Sztanyiszlavszkijnak mint kutatónak, mint tudósnak zsenialitása.

Sztanyiszlavszkij az emberi cselekvést először is folyamatnak. másodszor egységes folyamatnak, harmadszor pedig pszichofizikai folyamatnak fogta fel. Hogy helyesen értsük ezt a meghatározást, el kell gondolkodnunk mind a három szó konkrét értelmén; "egységes" - "pszichofizikai" - "folyamat". Csak mindhárom fogalom dialektikus materialista értelmezése tárja fel az egész meghatározás szükségességét, felelősségteljességét és jelentős voltát. Természetesen nem foglalja magában és nem is foglalhatja magában a cselekvés minden ismertetőjelét, sajátságát és tulajdonságát, de végre perspektívát nyit a konkrét és gyümölcsöző tanulmányozás számára. Kiinduló pont, fundamentum, módszertani eÍv, amely- 49 -