Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

I. fejezet: Sztanyiszlavszkij rendszere, mint tudomány

ez a színész bármilyen mértékben Is Gztanyiszlavszkij rendszeréhez tartja magát.

Bármelyik oldalát hagyjuk figyelmen kívül vagy változtatjuk meg, ezzel lényegében az egészet megváltoztattuk, eltorzítottuk, a rendszer vulgarizálása a tudományt róla szóló tévképzetekkel váltja fel.

Ha például egy színház vagy egy színész azt állítja, hogy hü Sztanyiszlavszkij eszmei és etikai elveihez, de közben nem vesz tudomást Sztanyiszlavszkljnak a mesterségbeli tudásról és a technikáról szóló tanításáról, ez már világos bizonyítéka annak, hogy még az elissert elveket is felületesen, felelőtlenül, tehát végső soron hamisan értelmezi még akkor is, ha szó szerint bemagolta őket. És megfordítva! ha a színész vagy a színház azt állítja, hogy tántoríthatatlanul követi Sztanyiszlavszkljnak a technikáról és a mesterségbeli tudásról szóló tanítását, az eszmei és az etikai elveket azonban lebecsüli, ez csak azt bizonyltja, hogy magát a technikát sem úgy értelmezi, mint Sztanyiszlavszkij. Ez azt jelenti, hogy technikával és mesterségbeli tudással foglalkoznak ugyan, de nem azzal, amelyet a színészi művészetről szóló tudomány irányoz elő, s ezen az sem változtat, ha egész terminológiájukat ettől a tudománytól kölcsönözték is.

Még most is vannak például olyan színházi emberek, akik bármelyik pillanatban hajlandók Sztanyiszlavszkij rendszerének "eszmei alapjairól" deklamálni és eretnekségnek, vulgarizáláanak minősítenek minden érdeklődést a technika és a technológia iránt pusztán azért, mert ők maguk megelégszenek ezeknek az általános szavaknak az ismételgetésével és nem érzik e szavak elkötelező értelmét.

Ugyanakkor vannak olyan "mesterek" is, akik Sztanyiszlavszkij egész rendszerét hajlandók tisztán alkalmazott, szűkén utilitarista technológiára korlátozni s lebecsülik a rendszer szellemi, eszmei tartalmát pusztán azért, mert ne- 34 -