Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

I. fejezet: Sztanyiszlavszkij rendszere, mint tudomány

A három oldal közti összefüggés tökéletesen nyilvánvaló s az egyik a célról szól, a második a cél eléréséhez szükséges eszközökről, a harmadik ezeknek az eszközöknek a felhasználási módjáról, együttvéve a három pedig egy és ugyanazon tárgyról - a szinész igazi alkotásáról.

4.

Az előbb említett oldalak közül az első ugyanazokat az elveket igenli és fejleszti tovább, amelyekhez Sztanyisz'lavszkij számtalan elődje tartotta magát az orosz realista művészetben és általában az orosz haladó társadalmi gondolkodásban. Ezeket az elveket nem egyszer kifejtette Puskin, 12

Gogol, Scsepkin, Osztrovszkij, Turgenyev, Tolsztoj,

Lenszkij1^* és Csehov. Ezeknek az eszméknek a diadaláért harcoltak a forradalmi demokraták: Herzen, Belinszkij,

Gsemisevszkij és Dobroljubov is.

Sztanyiszlavszkij a realista művészet hagyományaiban és a forradalmi demokraták eszméiből táplálkozó társadalmi gondolkodás légkörében nevelkedett, álláspontja közös volt az orosz társadalom haladó erőinek filozófiád., tudományos és művészeti álláspontjával.

Ezt az álláspontot röviden ezzel a három szóval jellemezhetjük: eszmeiség, népiséé, realizmus.

Közismert tény Sztanyiszlavszkij hűsége ezekhez az elvekhez. Már 1901-ben igy irt: "Tudják-e, miért tettem félre minden egyéni dolgomat és foglalkozom a színházzal? Mert a szihház a leghatalmasabb katedra, hatásában erősebb a könyvnél és a sajtónál is. Ez a katedra az emberiség selejt jének kezébe jutott, s ők a züllés tanyájává süllyesz- 12 13

12. Scsepkin, Mihail (1788-1863) jobbágy származású nagy orosz szinész, a színpadi realizmus úttörője, a Kis Szinház büszkesége.

13. Lenszkij, Alekszandr (1847-1908) kiváló orosz szinész, rendező és színészpedagógus. Egy ideig a Kis Szinház művészeti vezetője is volt.- 19 -