Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

I. fejezet: Sztanyiszlavszkij rendszere, mint tudomány

jiDből az következik, hogy Sztanyiszlavszkij rendeseibe teljes. egyaégea. arányos tudomány; részekből áll; s minden rész bonyolult egész, amely megint csak részekből tevődik össze. Ezért a rendszer mint tudomány tanulmányozása során különösen fontos egyfelől, hogy behatoljunk minden finomságába, azaz részleteiben és a részletek részleteiben sajátítsuk -el, másfelől, hogy pontosan meg tudjuk határozni minden részlet helyét, rendeltetését, szerepét az egészen belül.

A rendszer tanulmányozása lényegében arányosságának, teljességének, egységének tanulmányozása, valamennyi része kölcsönös összefüggésének és egymástól való függésének tanulmányozása. Ezért, ha a rendszer mint tudomány részletes tanulmányozásához akarunk fogni, célszerű előtte általános áttekintést adnunk róla.

Amikor minden részletében tanulmányozni akarunk egy arányos építményt, tanulmányozását nem a részletekkel, hanem az egész építmény áttekintésével kezdjük.

Ha ugyanezen a módon közeledünk Sztanyiszlavszkij rendszeréhez, abban is felfedezhetjük a "részeket", "a fejezeteket" vagy "oldalakat", amelyek megfelelnek az építészeti alkotás homlokzatainak. A rendszer azonban nem tárgy a szó szoros értelmében. Ezért, ha fejezetekre vagy részekre osztjuk, ez csak feltételes felosztás lehet; csupán azért szükséges, hogy előzetesen általában megismerkedhessünk vele. A rendszer minden oldala vagy része átnő valamilyen más oldalába vagy részébe, szervesen összefügg velük és a gyakorlatban elválaszthatatlan tőlük.

Sztanyiszlavszkij rendszere mint tudomány mintegy három oldalról tárul fel. Három "homlokzat" felől lehet szemügyre vermit ha azonban elmélyülünk mindegyik oldalában, ha a felülettől a belseje felé (filozófiai nyelven szólva, "a jelenségtől a lényeg felé") haladunk, kiderül, hogy mindezeknek az oldalaknak egy és ugyanaz a magja, hogy lényegében ezek az oldalak egyetlen egésszé nőnek egybe.- 17 -