Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

IV. fejezet: A látomás megelevenítése

X. Egynemű (néha csak egyetlenegy jegy alapján egynemű) tárgyak sora; a/ befejezett, elhatárolt tömegük; b/ elhatárolatlan, a végtelen perspektívába tűnő tömegük.

2. Egymástól különböző, a teljes képben többé vagy kevésbé azonos jelentőségű tárgyak sora.

3. Valamiféle tulajdonságukban egymással ellentétes tárgyak csoportosulásai; kontrasztos fogalmak képe.

4. Egyetlen tárgy más tárgyak háttere előtt vagy különböző alakokban elhelyezkedő néhány tárgy; e sikok váltakozása, a részlet bemutatása premier plánban és visszasüllyedése a háttérbe.

5. A különböző, egységes elbeszélési folyamatossággal szorosan egymáshoz kapcsolódó tárgyak-képek végtelen, következetes váltakozása (mint ahogy a kalandfilmekben minden kép fő rendeltetése, hogy elvezesse a nézőt a következő képhez). így például La Fontaine Pierrette cimü meséjében a leány képzeletében folyamatosan megrajzolja magának a meggazdagodás képeit, ha sikerül eladnia a korsó tejet; a képek váltakozását csak az szakítja meg, hogy a korsó eltörik, mert a lány örömében vigyázatlanul elejti.

A látomás kompoziciós felépítése minden ilyen csoportjának a kimondásakor saját hangsulysémája van, amely közös az illető csoporthoz tartozó kompozíció szempontjából. Mielőtt azonban részletesen megvizsgálnék mindegyiküket, meg kell állapodnunk e sémák vagy szerkezetek elvi és gyakorlati megközelítésében.

A tárgyak elhelyezkedésének minden típusa a képzelet fogalmaiban egyes esetek végtelen sokaságának általánosítása, ezek az egyes esetek csak egyetlen általános formai jegyben hasonlítanak egymásra; ez az általános formai jegy azonban nem közömbös a tartalommal szemben, nem véletlenszerű, hanem meghatározott módon kapcsolja egyetlen egésszé a képet és ezen a kapcsolaton kivül a képet alkotó részletek elveszítik világos értelmüket. Ezek szerint tehát ez a jegy lényegi.- 169 -