Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

IV. fejezet: A látomás megelevenítése

értelmet adjunk:, az objektiv tényeket a fényámyék és a rövidülés segítségével jellemezzük, kiválasszuk; megvilágítsuk a képnek azt az elemét, amelynek a legmélyebb benyomást kell tennie;*^*

c/ hangbeli eszközeink felhasználása - pontosabban, kiszámított felhasználása» Mint ahogy a festészeti kompozíció felépítésébe beletartozik a sik kiszámítása és felosztása, a színésznek is ki kell számítania hangjának felhasználását, erejét, terjedelmét, színezetét, hogy plasztikusan formálhassa meg a hosszú és bonyolultan felépített beszédet. Temészetesen egyik esetben sincs a szó szoros értelmében vett bonyolult számításokról szó, hanem valamennyi rendelkezésre álló lehetőség (egyik esetben a sik, a másikban a hang), pontos és teljes felhasználásáról a legnagyobb művészi eredmény elérésére.

A szóbeli festészet kompozíciójában a kérdések vagy felépítési módok három csoportja természetesen a lehető legszorosabban összefügg egymással. A bonyolult, beszéddel festett kép felépítésébe beletartozik a tárgyak meghatározott, objektiv elhelyezkedése is, a beszélő meghatározott nézőpontja is ás hangesxközeinek meghatározott felhasználása is. A hosszú mondat világos és plasztikus megformálása tehát mindhármuk világosságát megköveteli.

Alpatov a festészeti kompozíciókban a figurák csoportosításának néhány tipusát különbözteti meg. A képzelet fogalmaiban és a szóbeli festészet kompozícióiban ugyancsak megkülönböztetjük a tárgyak elhelyezkedésének néhány tipusát - a tárgyat itt a legszélesebb értelemben véve.

22. Alpatov rámutat, hogy a képzőművészetben a nézőpont és a látószög annyira jelentős szerepet játszik, hogy ezek ügyes felhasználásával a fénykép is nagyszerű művészi kompozíció lehet. Ezt teljesen meggyőzően bizonyltja a modem filmművészet. Az utóbbi különösen érdekes, hiszen mint ismeretes, Sztanyiszlavszkij a látomások folyamatát a filmszalaggal hasonlította össze.- 168 -