Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

III. fejezet. A cselekvés természete és logikája

Ha az embert magával ragadja munkája, ha sikerre van kilátása, ha reménye van, szárnyakat kaphat, ettől megnő ereje és csökken testének viszonylagos súlya. A dolog iránti érdeklődés ellaryhulása, a vereség előérzete, a remény vesztés csökkenti az erőt vagy viszonylag növeli a test súlyát. Ezért a hangulat javulása, a remények feléledése, a kilátások megjelenése, erőnk tudata, az önbizalom, jogaink tudata azzal jár, hogy hátgerincünk kiegyenesedik, fejünket felemeljük, izomzatúnk "felfelé" mobilizálódik, fejünk tisztább, könnyebb lesz, súlytalanabbnak érezzük testünket, karunkat, lábunkat, szemünk tágra nyilik, szemöldökünk magasra huzzuk és mosolygunk. Köztudomású dolog, hogy a gyermekek és a serdülők ugrálnak örömükben. Figyelemreméltó, hogy minden táncban is benne rejlik testünk súlyának leküzdése, az ember erejének megmutatása, a győzelem önnön testsúlyunk fölött.

Ebben rejlik a felülről alkalmazkodás körébe tartozó mozdulatok általános jellegének oka is. Ez az alkalmazkodás erőt, felsőbbséget, jogot, hatalmat, önbizalmat stb. fejez ki (természetesen reflex-szerüen, nem tudatosam, mint lelki tényezők automatikus következménye). Ezért a felülről alkalmazkodásban nemcsak a "felfelé" irányuló izomkészenlét rejlik, hanem az izmok könnyedsége, felszabadultsága minden fölösleges megfeszítéstől. Különösképpen a gerinc kiegyenesitése jár együtt a vállak felszabadultságával, a fej felemelése a homlok és a szemöldök felszabadultságával.

25. Sz.Volkonszklj A kifejező entier cimü könyvében panaszkodott az emberi test művészi kifejező erejéről szóló tudományos irodalom soványságára,s arra emlékeztetett, hogy annak idején Lessing müvet akart iroi "A testi ékesszólás meggyőző erejéről", de ezt a szándékát nem valósította meg, majd bizonyos Engels nevű tudós érdekes kijelentését Idézte a XVIII. század végéről: "Nem ismerek olyan népet, olyan emberfajtát, amely azzal fejezné ki tiszteletét és megbecsülését valaki iránt, hogy felemeli a fejét és kiegyenesedik. És ellenkezőleg - a büszkeség minden népnél, minden emberfajtánál felemeli a fejet, teljes magasságában kiegyenesíti a testet." Apollon Kiadó 1913. 4-2. o. (oroszul)- 130 -