Jersov, Pjotr: A színészi alkotás. I. - Korszerű színház 59-60. (Budapest, 1963)

III. fejezet. A cselekvés természete és logikája

Csehov A kövér és a sovány cimü elbeszélésében nem nehéz felfedezni, hogyan változott az egyenlő testhelyzetei alkalmazkodás alulról alkalmazkodássá, mihelyt a "sovány" felmérte a "kövér" társadalmi helyzetét.

A sovány hirtelen elsápad, majd megkövül, arcán azonoan hamarosan széles mosoly terül szét; mintha arcáról és szeméből szikrák pattantak volna ki. Ő maga sürgölődni kezdett, meggörnyedt, összehuzódott... Bőröndjei, csomagjai, dobozai meggömyedtek, összeráncolódtak...

A Hősszerelmes cimu elbeszélésben az alulról alkalmazkodást váltja fel a felülről alkalmazkodás. Podzsarov színész, a hősszerelmes, általában szereti felülről kezelni beszélgetőtársait, a vidéki városka lakóit. Ahogy Csehov Írja; "Arcának igyekezett fölényesen unatkozó kifejezést adni". De amikor hazugságon fogták és megrémült a fenyegető párbajtól, az elbeszélés végén "igyekezett egykedvünek látszani, mosolyogni, egyenesen tartani magát, teste azonban nem engedelmeskedett, hangja remegett, szeme bűntudatosan repesett és feje lekonyult.

Csehov itt - s ez szamunkra különösen fontos - kiemeli az alkalmazkodás ösztönösségét. Az alkalmazsodásban az ember teste szándéka ellenére is elárulja az erőviszonyokról alkotott szubjektív véleményét, a partnertől való függésének vagy függetlenségének érzését.

Végtelenül sokféle alkalmazkodást fedezhetünk fel képzőművészeti alkotásokban is, kezdve akár az antik vázafestészettől. Megjegyzendő, hagy ezek közül egyesek nyilvánvalóan a felülről alkalmazkodáshoz,mások az alulról alkalmazkodáshoz sorolhatók.

Vegyük például a vázafestményt, amelyen Eurikleis szolgálóleány üdüsszeusz lábát mossa; Odüsszeusz sok évi bolyongás után hazaért; még nem ismerték fel, bár külsejével é3 hangjával urára emlékezteti Eurikleiát. A lábmosás közben nyilván beszélgetnek, Odüsszeusz felülről alkalmazkodik, Eurikleia alulról.- 124 -