Craig, Gordon: Új színház felé - Korszerű színház 58. (Budapest, 1963)
A színház művészete - Első párbeszéd: Egy szakember és egy színházbajáró beszélgetése
róla, hogy alkalmatlanok. És ez részükról nem tudatlanság, hanem naivitás. Be ha ugyanezek az emberek rádöbbennének, hogy mesteremberek és megtanulnák a mesterségüket - és most nemosak a szinpadi kárpitosokról, világosítókról,fodrászokról, jelmezszabókról, diszletfestókról és színészekről beszélek /ezek tulajdonképpen sok szempontból igen jó és jóakaratu szakemberek/ - én főképpen a rendezőről beszélek. Ha a rendező teohnikailag felkészülne feladatára, a drámairó darabjainak tolmácsolására - idővel és fokozatos fejlődés során visszahódíthatná a színház számára elveszett területeket és a saját alkotó géniuszával újra talpára állíthatná a Színház Művészetét. Néző ön tehát előbbre helyezi a rendezőt a színészeknél? Rendező Igen; a rendezőnek ugyanaz a viszonya a színészekhez, mint a karmesternek a zenekarhoz,vagy a kiadónak a nyomdászhoz. Néző És úgy gondolja, hogy a rendező mesterember és nem művész? Rendező Ha színészeivel, diszletfestőivel és más szakembereivel együtt osak tolmácsolja a drámairó darabját, akkor mesterember - magas fokon; ha majd urává lesz a cselekvésnek, s szavaknak, a vonalnak, a színnek,a ritmusnak,akkor művész— szé válhatik.Akkor már nem lesz szükségünk a szerző segítségére - mert művészetünk akkor már önmagára támaszkodható. Néző így tehát a művészet reneszánszába vetett hite a rendező reneszánszába vetett hiten alapul?- 13 -
