Piscator, Erwin: A politikai színház - Korszerű színház 56-57. (Budapest, 1963)
A gömbszelet - gömb - színpad
helyévé alakult át. De mint mindig, a technikai lehetőségek, az elképzeléshez mérten, most is elégtelenek voltak. Mozgékony-kecses,gyorsan és hangtalanul működő színházi gépezetet szerettem volna, éa természetesen nem azt, 5 amit Alfred Kerr később, nem egészen helytelenül, úgy jellemzett, hogy "kúszva vánszorgó teknősbéka, szürke sátorvászonból". Már az acélállvány fölött kifeszitett sátorvászon /a valóságban nagyon drága ballonanyag, amely ezenfelül még, költséges eljárással,ezüst mázt is kapott, hogy vetitéare alkalmas legyen/ is bizalmatlanságot keltett bennem. De mint mindig, meg kellett hajolnom szinpadmesterem szakértő érvei és gazdasági igazgatóm költségvetési megfontolásai előtt. Valójában később kiderült,hogy az olcsóbb szerkezetben az egyes szinpad-gömbszoletek fölött a fedelek csak roppant nehézséggel helyezhetők el és mozdíthatók meg. Állandó veszély forrásaivá váltak. /Az első előadások egyikén el is oldódott az egyik nagy fedél és az a veszély fenyegetett,hogy a korong forgása közben lezuhan a nézőtérre; csak Arndt diszitőmunkás lélekjelenléte akadályozta ezt meg/Később, a nagyobb jelenetek alkalmával el Í3 hagytuk a fedeleket és nyitott nyilással forogtunk be a színpadra. Különösen fájdalmas ügy volt a félgömb tetődarabj a, amelyet vilianyemelővel lehetett a szuffitákba emelni.Gyors, hangtalan emelkedést és süllyedést képzeltem el magamnak, hogy a gömb tetején sajátos játéksikot teremthessek. Még ma is látom magunkat, amint ennek a résznek az első kipróbálásánál félelemmel telve meredünk az órákra. A tetődarab megígért "gyors" emelkedése az első emeletig, az első próba alkalmával nem kevesebb, mint hét percig tar-90 5. Alfred Kerr /1867-1948/: berlini színházi kritikus-iró, Gyűjteményes kötete: Die Welt im Prana. 1933-ban Angliába emigrált.
