Piscator, Erwin: A politikai színház - Korszerű színház 56-57. (Budapest, 1963)

A gömbszelet - gömb - színpad

tott. És ehhez a motor olyan zajt csapott, akár egy szén­daru a kikötőben. És mint mindig, bizonyára most is a kö­vetkező szavakkal álltam fel, amelyek sajnos szállóigévé váltak nálunk: "Nos, akkor tehát nem tudunk színházat játszani". A kívülálló, aki gyakran látott nálunk hiá­nyos, éppen a technika területén hiányos eredményeket, el sem képzelhette, hogy az ellenállás egész világával kel­lett megküzdeniink a gépezet legkisebb megüjitása esetén is. A legkevésbé sem kétséges számomra, hogy egy áj épü­let felépítése, a mi szempontjainknak megfelelően, huza­mosabb időre sokkal olcsóbb és minden irányban ésszerűbb lett volna. A film Sajátosan viselkedett a gömb,mint vetitőfelület.Kez­detben azt hittük, hogy a gömb a felismerhetetlenségig el­torzítja a filmet. Ezért hosszas kísérleteket végeztettem abból a célból, hogy a filmet az első emeletről vetítsék, egy csőbe beépített prizmarendszeren keresztül és igy legalább valamennyire megszüntessük a domborulat okozta eltorzulásokat. Mindez teljesen feleslegesnek bizonyult. Éppen a boltozatos felületen, sajátságosán plasztikus és élénk kép keletkezett. A gömbön kivül rendelkezésemre állt még egy sik ve­títőfelület is: a felhúzott tetőrész és a megcsonkított gömbön keletkezett játékaik között vászon feszült ki. Új­ra alkalmaztam továbbá, mint a Hoppla, élünk-ben. a szín­padkép előtti tülifüggönyt és végül ez alkalommal beik­tattam az úgynevezett "Naptárt" is. Ez a naptár két ás fél méter széles, a szinpadnyilás magasságáig felnyúld, keretre feszített vászon volt, a színpadi portál jobb oldalánál állt és igen könnyen moz­gathattuk előre ée hátra. Születését a történelmi anyag-91

Next

/
Oldalképek
Tartalom