Dürrenmatt, Friedrich: Színházi problémák - Korszerű színház 55. (Budapest, 1963)

A műhelyben

Brechttől tanulta drámairól művészetének nagyobbik felét. A parabola-dráma technikáját és stílusát le ebből az iskolából hozta magával.írói vallomásai is ennek a stílusnak védelmében Íródtak. Darabjaiban olyan történeteket akar elmondani, melyek bárkivel megtörténhettek és bárhol előfordulhattak. Ezért lényegtelen, hogy hol történik a dráma: Güllen éppúgy fiktiv város és éppúgy szimbolikus értelmű színhely, mint Babilon,vagy A fizikusok elmegyógyintézete.Bzt a ezimbólikueeá változtatott környezetet nevezi Dürrenmatt a drámai hely elanyagtalanitásának. /Vb. 27. o. és köv./ Általánosabb érvényű figyelmeztetésre készül, és ezért hangsúlyozza történetei színhelyének sehol-sincsország jellegét, meseszerUséçét. Ugyanez a szándék vezeti ■akkor is,mikor hőseit is inkább gondolatokból, problémákból, beszédből gyúrja - vagyis elhanyagolja konkrét, husvór ember mivoltukat. Nem "ezt az embert" irja meg, hanem "ezt a problémát". /Pl. a tőkének konformizmust, kollektiv felelőtlenséget teremtő erejét Az üreg hölgyben./Ceak any nyira engédi alakjait konkrét korok ruhájába öltözni, amennyi elég.ahhoz, hogy magunkra, sajat problémáinkra»ismerjünk. Egyébként marionettként kezeli figuráit, időtlenségbe helyezi őket - hiszen mindig, minden darabjából a mához akar szólni.A jelen idd konkrétságával akarja ellensúlyozni a drámai idő meseszerU elvontságát.

De itt támadnak első kételyeink is. Ez az anyagtalanitás valóban modern eszköz, és sokban hozzájárul ahhoz, hogy problémáit élesen fogalmazza meç és szellemesen állitsa színpadára. De Brecht sohasem vált ennyire elvonttá és egyben kétértelművé. Brecht is mesedrámákat,"tandarabokat" irt, de nála világosan érezzük, hogy hol húzódnak a mai társadalmi harcok frontjai,s meséiben a mai kapitalizmus ellentmondásai között vergődőket és az ellenerők küzdelmét látnatjuk. Dürrenmatt viszont addig viszi ezt az anyagtalanitáet, ahol problémái és darabjai már kétértelművé válnak. Sokan elmondták már, hogy parabolái nemcsak a kapitalizmusról mondanak példázatot,, néha bizony a szocializmusra is érthetők. Az Angyal szállt le Babilonban cimü darabjának a hatalomról szóló fejtegetésében "a" hatalom általános szerkezetét akarja bemutatni, amely mindkét rendszerben egyformán ilyen arcot mutat. A bUrokratizmus ellen intézett támadásaiban is ott él ez a kétértelműség. Sok igazság van persze ebben a szellemes élcelődésben: nálunk is van bürokratizmus, s volt példa a hatalommal való viazszaélésre is. De a világtörténelem mérlege nem hozható ilyen könnyen egyensúlyba - az előremutató erők súlya, igazi jellemzése kimarad ebből a képből.

Ez az elvontabb drámai forma tehát a polgári iró szkepszisének, bizonytalanságának szülötte, s ez az iráebeli igazolás sem teljesen meggyőző. Dürrenmatt azért akar ilyen elvontságban mozogni,mert számára a valóságos törté- 5 -