Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. II. - Korszerű színház 53-54. (Budapest, 1963)

Vlagyimir Blok: Az egyéniségről

82 Vlagyimir Blok: AZ EGYÉNISÉGBŐL "Nincs ScBuklnunk éa Hmeljóvunk" "Nem értek egyet azokkal, akiknek véleménye szerint művészetünk satnyul és elsenyved,hogy csak a múltban vol­tak nagy művészek" - Írja Andrej Petrov, a Szovjet Hadse­reg Központi Színházának művésze. Én sem értek egyet ezzel. Kétségtelen, hogy szinmü­­vészetiink fejlődik. És vannak nagy színészeink is, a vita résztvevőinek cikkeiben állandóan szerepel nevűk.De nyil­vánvaló, hogy nincs elég sok nagy színészünk. Színházi körökben gyakran ismételgetik: "Nincs Scsu­­kinunk és Hmeljovunk". A moszkvai színpadokon nincs Ka­­csalov,Moszkván, Leonyidov, Tarhanov, Dobronravov, Sztye­­pan Kuznyecov, Osztuzsev, Blumental-Tamarina, Masszali­­tyinova... az idő sok zsenit elragadott tőlünk. Néhány kiváló színészünk ma már nem szerepel olyan aktivan a nézőközön­ség előtt, mint korábban. Azelőtt az emberek nagyobb odaadással és szívesebben jártak a "színészek kedvéért" a színházba. Együttvéve és egyedül, külön-külön, többet jelentettek a nézők számára. Különösen - egyedül. Milyen türelmetlenül várták az emberek kedvenc szí­nészeik uj szerepeit! Amikor Kacsalov megjelent a színpa­don, a nézőtér egy emberként felállt. Osztuzsev Othello szerepében és Osztuzsev Driel Acosta szerepében, Scsukin

Next

/
Oldalképek
Tartalom