Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. II. - Korszerű színház 53-54. (Budapest, 1963)

Nyikolaj Alekszejev: A színész és a kor követelményei

58 Borisz Medvegyev: VEGYÉK LE a CÉGJELZÉST! Nemrégen a Kis Szinház uj rendezésében láttam a Lju­­bov Jarovaját, amelyben Koskin komisszárt Annyenkov ala­kítja. Csak néztem, néztem, ezt az úri módon parancsolgató, önelégült, elbizakodott embert, akit ismerőé néven, Komán Koskínnak hivtak és úgy szerettem volna emlékeztetni a szinészt Scsukin Pavel Szuszlovjára, Vanyin Bratyiskájá­­ra, Hmeljov Peklevanovjára, Pasennaja Ljubov Jarovájára. De mindjárt észbekaptam: sziikséges-e mindezt felsorolni a színésznek, aki maga is szemtanúja volt a Virinyeja.^' p Hullámverés. * * a Páncélvonat bemutatóinak,aki hosszú éve­ken át Pasennaja partnere volt a Ljubov Jarova.ia korábbi rendezésében? De akkor hogyan alakíthatott ilyen Koskint?Mi az oka ennek? Itt eszembe jutott az a vita, amely egyszer a kom­­szomolista Xoszja és Luka,az idős nyomdai szedőmunkás kö­zött zajlott le. áz öreg Luka nyomtatta ki a fehérek ál­tal megszállva tartott városban a Koraszomol illegális fo­lyóiratát. Toszja igyekezett meggyőzni Lukát, hogy hagyja el a folyóirat borítólapjáról a hagyományos cégjelzést, gondolván, hogy anélkül "sokkal szebb lesz". Szejfullina 1925-ben bemutatott népi drámája. * Bill-Belocerkovszkij drámája. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom