Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. II. - Korszerű színház 53-54. (Budapest, 1963)
Georgij Gegecskori: A színésznek - az alkotó szerepét!
23 Gondolom, mindenki előtt világos, mit ártek az érzések természetén a szinész művészetében. Az egyéni jellemvonásoknak azt a teljességét, telítettségét, minden részletnek és apróságnak azt az alárendelését a legfontosabbnak, amely a hőst irodalmi személyből hus-vér, élő emberré formálja, az orosz színházban ilyen alkotásnak tekinteném például Gribov Szobakeviosét és Livanov Nozdrevjét. X Minket, középkorú és fiatalabb színészeket gyakran hibáztatnak, hogy azelőtt a szinészi alkotás sokkal jelentősebb, mélyebb hatású és magával ragadóbb volt, mint ma. Én ezt nem tagadom - a legnagyobb mesterek művészetén nevelkedtünk mi is, az idősebb nemzedékhez tartozó színészek művészetében gyakran gyönyörködünk ma is. De nekünk is megvannak a magunk szemrehányásai az idősebbekkel szemben: keveset vagy egyáltalában nem szerepelnek modern darabokban. az én nemzedékemhez /amelyet már a középkorúak nemzedékének lehet nevezni a színházban/ tartozó színészek helyzete észrevehetően különbözik az idősebb nemzedékhez tartozó színészek helyzetétől,amennyiben ugyanis a mi művészi életrajzunk főként modern darabok szerepein alapszik, az övék viszont alapvetően a klasszikus darabokon. Hiszen senki előtt sem titok, hogy Veriko nndzsaparidzét Judith, Kleopátra, Gauthier Margit, Stuart Mária alakítójaként ismerik; Akakij Horavát Othellóként, .Rettegett Ivánként, Oidipuazként; Akakij Vaszadzét Jágónak,Moor Ferencnek, Sujszkijnak stb, stb. Manapság szinte egyáltalán nincs is lehetőségünk, hogy gyakorlatilag a munkában kerüljünk érintkezésbe az idősebb nemzedék színészeinek nagy alkotó képességeivel, tapasztalatával és tudásával. Nemcsak hogy nincs lehetőségünk mindezt modern darabokban eltanulni tőlük, de nem