Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. II. - Korszerű színház 53-54. (Budapest, 1963)
Georgij Gegecskori: A színésznek - az alkotó szerepét!
24 is versenyezhetünk velük ilyen darabokban.Elmélet lieg pedig a színházban nagyon nehéz valakit is meggyőzni /különösen a színészt/valamilyen alakítási modor vagy más színészi iskola előnyéről. Ezt úgy is mondhatnám, hogy különböző műsorterv! talajon állunk. Ennélfogva mások a nehézségeink is. A színész például nem alkothat megfelelő anyag nélkül, az idősebb nemzedék mesterei Shakespeare és Schiller drámáinak hősi alakjait alkották meg. A modern darabokban viszont a hősi jellem megalkotásának útjait még csak tapogatjuk.Hiszen nagyon bonyolult dolog az egyszerűben megmutatni a jelentősei, a hősieset.a mi korunk hőse az egyszerű szovjet ember, aki sisak és páncéling nélkül, külső hatások és szenvedélyes monológok nélkül alakitja át a világot, és már betört a nem is oly rég elérhetetlennek hitt, mesés világűrbe. Milyen ez a hős, ml izgatja, ml élteti, hogyan szenved, szeret és izgul? Erről kell mesélnünk azoknak, akik a színházba járnak. Márpedig nem könnyű dolog megmutatni az egyszerűben a nagyot, a mélyet, a fenségeset, méghozzá a fenségesnek a történelmi és a kiasz— szikus darabok többségében megtalálható szokásos tartozékai nélkül. Hát ezért az az érzésem, hogy a korszerű színház színészének különösen nagy szüksége van a gondolat teljességére és pontosságára, az érzések konkrétságára,mert a máról szóló darabban, a mindenki számára iámért kor tükrözésében nem segít az általános temperamentum, az "általában" átélés. itendkivül fontosnak, égetőnek érzem a színész művészi fejlődésének kérdését. A színházban igy van: a rendező választja meg a darabot, ő osztja ki a szerepeket, ő állítja be az előadást. Már a színháznak ez a szerkezete is meghatározza a színész helyzetét: ő az, aki semmit sem választ ki. Kénytelen, köteles azzal a szereppel dolgozni, amelyet a rendezőtől kap. Tudom, azt fogják ellenem
