Szekeres József (szerk.): A színész művészete ma. II. - Korszerű színház 53-54. (Budapest, 1963)
Georgij Gegecskori: A színésznek - az alkotó szerepét!
17 hogy ne Írjon, ne válaszoljon az őt Izgató kérdésekre. Amikor befejeződött az alkotó folyamat és kész a darab, ezzel a művész és állampolgár teljesítette kötelességét. A miivész elmondta,amit akart, odaadta az embereknek, amit tudott. Csak ilyenkor kerül sor a színházra. A drámairodalom sajátszerűsége persze magában foglalja a színpadot.Mi több: a drámairó meghatározott színház számára írhat konkrét színészek figyelembevételével. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a darabot a színházban kell Írni a rendezővel együtt, a színészek részvételével.Az ilyen esetekben /pedig a grúz színházakban ez szokott történni az esetek túlnyomó többségében/ egyszerre csak uj, a drámairó által el sem képzelt alakok jelennek meg, az egyik szereplő szövegét a másiknak adják át, a szerző eredeti elgondolása szemünk láttára változik valami egészen mássá. A darabnak feltétlenül dramaturgiailag befejezett, irodalmilag és művészileg kidolgozott miinek kell lennie. Ilyen állapotban kell megkapnia a színháznak. A rendezőnek, a színésznek és a tervezőművésznek megvannak a maguk legalább ugyanilyen bonyolult kötelezettségei, drámát Írni a drámairó dolga.Ha már a színészről beszélünk, a szerepen végzett alkotó munkája egészen természetellenes, torz formát ölt, ha a darab a szeme láttára változik,dolgozódik át, arról már nem is beszélve, ha az 5 közreműködésével történik mindez. Nem, a színésznek más,saját szerepe van a színházban - azt azonban hagyják teljes erejéből, önállóan betöltenie! X Egy évvel ezelőtt nagy érdeklődéssel és izgalommal figyeltük aTyeatr hasábjain a Rendezés és korszerűség cimen indított vita anyagait. Nem akarok azokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyeknek nincs közvetlen közük a 2 A színész művészete ma II. i ■ f«T-A ?
