Bojadzsijev, Grigorij: A színház költészete - Korszerű színház 49-50. (Budapest, 1963)

Képzelet

Érdekes megemlíteni, hogy Ilyen esetekben a játék jellege a személyek jellemén tükröződik. így például a Kornszomol Színház tehetséges színésze,Szolovjov,amikor Goroatov6Ö/< Az. apáit if.iuaága cimü darabjában Sztyepán szerepét játszotta, oly mértékben óvakodott az alak heroizálásától, oly gondosan figyelembe vette a hétköznapi természetesség minden normáját, hogy szerény, de tevékeny és lendületes emberből,szürke és unalmas személyiséggé változtatta hősét, aki minden jogos ok nélkül tartott igényt vezető szerepre a közösségben.

A játék "külsőségéé jellemzése" alapvetően különbözik az "érzések alkalmazásának” módszerétől. A színész tudatosan elidegeníti magát az alaktól. Az alakban hangsúlyozottan egy bizonyos jellemző vonást ábrázol,amelyet a legfőbbnek tart. Ezt a vonást ráerőszakolja a jellem egészéra, ennek eredményeként tudatosan vagy öntudatlanul tuljátázás következik be.

A színész őszintén hisz alakja ostobaságában, nevetségességében, és ez a meggyőződése elfedi előle a hős színpadi ábrázolásának hamisságát, eltúlzottságát. Miközben hőséről alkotott előítéleteire bízza magát, elveszti a pszichológiai élethüaég minden kritériumát, és egyszerűen észre sem veszi alakításának őszintetlenségét, mert nem őszinte maga a játékmodora sem.

Az ilyen "tréfálkozó teátrálitás" fényes példája volt a Közlekedési Dolgozók Központi Színházának néhány évvel ezelőtti Sevillai borbély-előadása.

Ebben az előadásban a színészek röstelkedés nélkül gúnyolták ki hőseiket, mert mem élő embereket láttak bennük, hanem színpadi tréfákat, akik csak egy bizonyos komikus vonást képviselnek.

59/ Szolovjov ,Vaazillj /az. 1917/ szovjet színész,a moszkvai Kömszomol Színház tagja.

60/ Gorbatov, Borisz /1908-1954/ szovjet regény- és drámairó. Akiket nesa lehet lalgáani c. regényéből film is készült.

71 -