Kerr, Walter: Színház Amerikában - Korszerű színház 47-48. (Budapest, 1963)

II. Hétköznapok és gondok az amerikai színházban

A bemutatót követó kritikák mindegyikkel nagyon tisztes­ségesen bántak; mindegyik tudott kínálni legalább egyetlen sztárt; úgy látszott, mindegyik elszórakoztatja azokat, akik eljöttek - és mindegyik, miután egy ideig, úgyszólván csak a látszat megmentése kedvéért, elvánszorgott valahogy, végül összecsuklott, anélkül, hogy mindezt az erőfeszítést a legcse­kélyebb anyagi haszon is koronázta volna. Amit hajdan "mérsé­kelt" sikernek hivtak, az most mintha egyenértékűvé kezdene válni a mértéktelen bukás fogalmával, és ez, minden bizonnyal, nyugtalanító jel. A Broadway dupla vagy semmi receptje egyre merevebbé vá­lik,és nem hiszem, hogy ezen sokat lehetne segiteni mindaddig, amig a közönség ragaszkodik hozzá, hogy kizárólag a bombasike­reket nézze meg. A producer, valahol "tájon", felavatja a pro­dukciót, ő maga vért izzad a félelemtől, a többi közreműködő pedig igyekszik az előadást a lehető legtökéletesebbé tenni; és ha az abszolút tökélyt valóban sikerűi gyorsan megvalósíta­ni, a producer úgy vonul be New Yorkba, mint boldog és fizető­képes ember. Ha a produkció a tökély fokának csak valamivel is alatta marad - jaj a producernek. A A A Be kell vallanom, hogy a nem egészen tökéletes versenyzők letűnését szemlélve azon kapom magam, hogy bizonyos légvárakat építgetek. Hogy csupán egy példát említsek: az ember csak el­keseredhetett, látva, milyen ragyogó biztonsággal szökdécsel végig Bert Lahr és Nancy Walker1^ egy néhány hónappal ezelőtt ^Bert Lahr (Irving Lahrheim, sz. 1895) amerikai revü- és vaudeville-szinész, a Ziegfeld-revük egykori sztárja; Nancy Walker (sz. 1922) szintén elsősorban revükben arat sikereket. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom