Kerr, Walter: Színház Amerikában - Korszerű színház 47-48. (Budapest, 1963)
I. Gondolatok színházról, drámáról
Két lgwság Ke álljónk most mg ennál a sznobizmusnál, amely ebben a feltételezésben lappang, és ne boncolgassuk a felmerülő kérdéseket sem, ▼alaaennyi demokratikus intézmény és eljárás létjogosultságéra vonatkozóan. Azt hiszem, hogy ez a könnyedén odavetett feltételezés valójában két fontos igazság fölött siklik el. Az első: hogy a színházi közönség reagálásának semmi vagy viszonylag kevés köze van e közönség szellemi fokához. Valahányszor a drámairó igazán komoly hatást ér el,olyankor mindig az emberi lélek legmélyebben rejlő gyökereit érinti; ezek a gyökerek sokkal mélyebben helyezkednek el, mint a szellemi szint, a műveltség, vagy akár az alapfokú matematikában való járatosság, és a belőlük fakadó hajtások sokkal magasabbra sarjadnak - egészen az extázisig. Láttam egészen egyszerű embereket, akiket teljes mértékben lenyűgözött az Oldlpusz király: olyan emberek voltak ezek, akik soha le nem tudták volna tenni az alapfokú köztisztviselői vizsgát. A darab valami olyan hurt érint, amely közös az emberek lelkében, olyan hurt, amely minden lélekben - még a gazdasági emberek lelkében is - csak arra vár, hogy megpendítsék. És ha egyszer ez a húr megzendűlt, akkor az emberek rsagál&sa elsöpri a szellemi felkészültség és neveltetés különbségeit; felülemelkedik rajtuk, közös, megosztott tudássá válik, amelynek fénye erősebben sugárzik, mint a holt betűkből merített tudásé. És mivel a közönség képes rá, hogy lelke legmélyéből i*e~ ágáljon, tehát fel tud szárnyalni bármilyen magasságokba, ahová csak a drámairó vezetni akarja vagy vezetni tudja. Ha viszont az Író meg sem kísérli, hogy éljen ezzel a csodás lehetőséggel, ha nem kutatja varázsvesszejével az egyetemesség 17
