Kerr, Walter: Színház Amerikában - Korszerű színház 47-48. (Budapest, 1963)

I. Gondolatok színházról, drámáról

forrását, akkor önmagát zárja be a vele szellemileg egyivásuak szűk körébe; függetlenül attól, hogy ezek szellemi színvonala magas, közepes, vagy esetleg alacsonyabb, mint képzeli. A klikk börtönéből csak akkor szabadulhat ki, ha erős belső igény támad benne, hogy kapcsolatot teremtsen a szeles közönséggel. És igy jutunk el a második igazsághoz: a drámairó igenis beszélhet széles és változatos összetételű közönséghez, és mé­gis pontosan azt mondhatja, amit el akar mondani. Miért ne leuae elképzelhető, hogy egy Író lehet önmagával tökéletesen becsületes, alkothat olyat, ami tetszik neki - és ugyanakkor kemény munkával annak is megleli a módját, hogy a széles közönségnek is öröme teljék abban, amiben neki öröme telt? Lehetséges - és nehéz Lehetséges ez? Természetesen. Hiszen az irodalom legna­gyobb mesterei mindig is ezt tették. Hogy nehéz-e? Természete­sen. Hiszen e nehézség legyőzése közben váltak ezek az Írók mesterekké. A kerítés olyan bűn, amelyre az ifrót soha nem a közönség kényszeríti. A bűn a drámaíróé és azért követi el, mert más­képp nem tudja megoldani elviselhetetlenül nehéz feladatát. Holott ez a feladat, bár elviselhetetlenül nehéz, de nem haladja meg az emberi erőt. Gondolatai először saját, magán­­használatra való nyelvén fogalmazódtak meg benne; ezután arra van szükség,hogy olyan "költői" formanyelvre fordítsa le őket, amelyet minden ember egyidejűleg megért. Ennek a fordításnak azonban korántsem kell pontatlannak lennie. Ha pontos és ha érthető, a közönség meglepő gyorsaság­gal nő fel hozzá. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom