Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)

I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek

ból és összeütközéséből keletkezik. A színész, a többi ál­lampolgárral együtt, a nagy változások idejét éli. Ezernyi szál és fonal bilincseli és köti a múlthoz és jövőhöz. Ma azt állitják, hogy a pszichológiai realizmus a múlthoz tar­tozik, s ez, minden jel szerint, igaz is. De nem lehet le­gyűrni puszta kinyilatkoztatással! Ez az irányzat megrögzö— dött jelenünkben. Hogy mégegyszer Honzlt idézzük: "A pol­gárság ellen támadó erőknek tudatában kell lenniük annak az erőnek, amelyet a polgárság a művészetben képvisel." Színházunk feltételei kezére játszanak a réginek: a tér­ség, amelyben játszunk, megfelel a ré~1 stílusnak; a stilus tradíciói erősen élnek a közönségben; s végül a drámairás­­nak - nemcsak a réginek, de az uj jelentős részének is - számolnia kell az adott feltételekkel. A pszichologikus realizmus színészete persze nem ha­lott - és nem egyhamar lesz azzá. Sőt, napjaink uralkodó müvészetirányzatának tekinthető. Hogy megakadályozzuk a za­varokat, mondjuk ki a leghatározottabban: nincs szó arról sem, hogy ez a színészet egy kézmozdulat árán saját ellen­tétébe csapjon át. A fejlődés a körülményekből fakad és az uj színművészet csak akkor bontakozik ki, ha az anyagi fel­tételek és a szocialista tudat fejlődése ezt a színpadon és a nézőtéren egyaránt lehetővé teszi. Ez a fejlődés a művé­szek kommunista öntudatán, a szocialista drámairás és dra­maturgia minőségén, a színházi tér fejlődésén és számtalan dolog egész során múlik - de mindenekelőtt a közönség és a társadalom fejlődésén. Mindeme összetevők kölcsönösen függ­nek egymástól. Minden magasabbrendü szakasz merit az előzőből, magába szívja azt. Kiveti, ami terhére van, de elfogadja és átala­kítja azt, amire a saját előrehaladása érdekében szüksége van. A szocialista korszak szinmüvészete sem veti el az előző időszak használható vívmányait csak azért, mert a pszichologikus színészet abban a társadalmi rendben szüle­tett és állandósult, amelyet a szocializmus tagad. Ellen­- 85 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom