Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)

I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek

belső ellentmondást hordott magában, hogy nem volt Ideje a szintézisre, nem tudott beérni. Kultúrája a szinház terén óriási mennyiségű alkotás, műfaj,iskola és irányzat mozaik­­szerüen összehalmozott egyvelegéből áll, de a főtengelyt, amely körül mindezt meg lehet szervezni, ma nehéz megtalál­ni. Közvetlen követői vagyunk, még túlságosan közelről néz­zük, még túlságosan visszhangzik bennünk magunkban is.Mind­ez megnehezíti elemzését és feltételezi következtetéseink relativitását. Úgy látszik azonban, hogy a színházművészet területén megtalálta legsajátabb kifejezésmódját abban a szinjátszási módban, amelyet ma pszichológiai realizmusnak szokás nevezni. Ez a szó természetesen nem fejezheti ki e stilus fejlődésének egyes szakaszait, azonban mégis magában foglalja őket: az első szakaszt, amikor a pszichologikus szinészet először a belső valóság másolásából születik, csakúgy, mint érezhető módón a zárószakaszt is, amelyben ez a művészet a rafinált pszichoanalízisben végződik. Ha itt egy fogalom alá vonom össze őket, azért teszem, hogy rámu­tassak: valójában miben tér el felismerhetően e történelmi időszak szinmüvészete az előző korok színészi stílusától és mi jellegének az alapja; továbbá hogyan függ össze e sziné_ szí stilus a polgári társadalommal és miképpen felel meg annak a helyzetnek, amelyet a társadalomban a szinház el­foglalt. Úgy vélem, most már világos, hogy a "színművészet át­alakulása" nem idényről idényre, sem nemzedékről nemzedékre nem történik. Az átalakulás korszakról korszakra - egyik társadalmi formációról a másikra megy végbe. Ami két fázis .között van, az a színészi stílusnak előkészítése, kristá­lyosodása és érése; esetleg pangása, visszaesése és szét­esése, Csak ezzel a tudattal és ebben a történelmi perspek­tívában lehet megállapítani, vajon napjaink szinmüvészete a maga törekvéseinek fölényével már a kommunizmus korszaká­nak uj stílusa felé fejlődik-e avagy a mai színészetben még az előző korszak stílusa visszhangzik - illetve él tovább.- 69 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom