Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)

I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek

A mozdulatokat és gesztusokat koturnus korlátozta, a maszk megfosztotta a színészt az arcjáték lehetőségétől - ezért az attikai szinész elsősorban szóval fejezte ki magát. Hanggal kellett kifejeznie a lelkiállapot változásait; a változatlan maszk csupán a nemet, a jellemet, a bánat, a fájdalom, a harag, az öröm alaphelyzetét jelezte. A férfiszinész tehát, aki a Sirl áldozatban Elektrát alakítja, szavakkal ecseteli azt, amit a néző nem láthat;

Az én szivembe is betört a bánat kavargó örvénye, s mint kard hatolt át rajtam a fájdalom és forró könnycseppek heves árja gáttalanul özönlik szemeimből, mióta e hajfürtöt megláttam.

Aiszkhülosz; Oreszteia^®^

Szó helyettesit! a mozdulatokat is /hirtelen változások, futás/, amelyeket vagy nem lehetett a koturnusok miatt bemutatni, vagy amelyek, éppúgy mint a mimikái részletek, az attikai amfiteátrumok kiterjedt térségeiben egyszerűen elvesztek volna:

Látod a hőst, ahogy fejét szörnyen rázza a küszöbön, Vadul lángoló szemekkel nesz nélkül görgeti a csöndet, ahogy zihálva lélegzik, fejét leszegi, mint a bika a

támadás előtt,

rettentő hangon üvölt és kiált a Halál sötétjéből az

istennő...

Euripidész; Heraklész*^^

A szónak kell közvetítenie a nézőkhöz a más időben, más helyen játszódó előtörténést is - hisz az attikai színház erre nem adott más lehetőséget:

28/ Ferdinand Steinitz cseh forditása alapján. 29/ Klara Pražáková cseh forditása nyomán.- 39 -