Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)

I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek

francia társadalom és színház helyzetéből fakad és követke­zik Vilar programjából is: nagy alkotásokkal mozgósítani a társadalom olyan rétegeit, amelyek a polgári világgal és renddel szemben, már osztályhelyzetüknél fogva is, ellen­zékben vannak. Ezt a társadalmi tömegjellegét a szinház ná­lunk sem veszti el; azonban más alakot ölt. - Amig például y a kapitalista köztársaság alatt Smetana Libusája csak eről­ködve tartotta magát a repertoáron /átéltem egy előadást 1936-ban, amikor a nézőtér alig egyharmada volt tele/, a szocialista köztársaságban a devini szabadtéri szinház elő­adását százötvenezer néző látogatja, s az előadás olyan at­moszférát teremt, amilyenben a görög tragédia születhetett. És a hasonló jellegű szinházi ünnepségek egyre szaporodni fognak. A színházművészet fejlődésének súlypontja azonban másutt van. A szocialista forradalom fejlődése a művészetet és a művészeket egyre inkább arra inditja, hogy az ember belső világát vizsgálják. Az emberi jellem, a szocialista etika, a szép iránti érzék,a közösségen belül fejlődő egyé­niség, az egyén és a társadalom kapcsolata és kölcsönös fe­lelőssége - ezek a kérdések jelennek meg egyre inkább a fi­gyelem gyújtópontjában és ezek nyomják rá bélyegüket a szín­házra is. A televízió és a film itt még más irányban hat; a televíziónak már ma naponta három milliónyi nézője van - akik itt a szinészi teljesitményt az ápró gesztusok, a szem kifejezőereje, az arcizmok rezdülése alapján tanulják meg érzékelni. A jövő szinháza egyre inkább az emberre, a szí­nészre összpontosul majd. Ez azonban nem jelent politikai meghátrálást, inkább erősebb és mélyebb politikumot: olyat, amely megfelel a szocialista társadalom fejlődésének. Meg­győződésem, hogy pusztulásra van Ítélve az az elmélet,amely a szinház feladatát abban látja, hogy a technika maximális kihasználásával fejezze ki a modern élet gyors ritmusát és sietését. Nyugtalan kort élünk, szokták mondani, 8 állító­lag a színháznak ezt a nyugtalanságot is vissz? kell tük­- 20 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom