Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)
I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek
röznie. Ez nyilvánvaló, de - sajnos - elterjedt félreértés. A valóságban éppen azért, mert olyan gyors és nyugtalan modern életet élünk, mert annyi benyomás és gond nehezedik ránk szüntelen kavargó zűrzavarban - azért kell a színháznak a lehető legmélyebben és legkoncentráltabban ábrázolni az embert és az alapvető kérdéseket. A technika, amely ezt a koncentrálást megzavarja és maga kiván elkápráztatni, gátol és árt. A színháznak persze szüksége van tökéletes technikára. A lehető legtöbbet fel kell használnia belőle. De egyszersmind szükséges, hogy a lehető legkevesebbet lehessen belőle látni. Jó az, ami segit a színésznek -sa nézőnek is - a maximális koncentrálásban és elvezet a maghoz; de rossz, ami félrevezető és a mellékes dolgokra hivja fel a figyelmet. Legerősebb és legtartósabb színházi benyomásainkat nem akkor szerezzük, amikor a színpad a technika csodáival kápráztat el, hanem olyankor, amikor a színész cselekvő játékával tudta felkelteni és foglalkoztatni képzeletünket. Még sokáig fogunk a régi színházakban játszani. Korai lenne róluk lemondani. Ez azonban semmiképpen sem törheti le az igazi művészt, aki a fejlődés irányának és saját feladatának ismeretében dolgozik bennük. Mégis már ma sürgetően szükség lenne egy-két középtlpusu színházra, amelyben testet ölthetne mindaz, amihez a fejlődés már eljutott. Vagyis szükség lenne változtatható színpadra, amely lehetővé teszi a tér elrendezését a mindenkori alapvető szinháztipusnak megfelelően, azaz olyan térségre, ahol görög, er— zsébetkori és spanyol drámát, népi játékokat, commedia dell’artet, Moliere-t, Goldonit olyan térbeli lehetőségek között lehetne játszani, amilyeneket ezek az alkotások törvényszerűen megkövetelnek ahhoz, hogy a színpadon igazi s nem álforma jöjjön létre. Olyan térség, amelyben megpróbálhatnánk Klioperát és Tylt kiszabadítani onnan, ahová őket a korabeli konvenciók szükségszerűen bezárták. Ahol meríteni lehetne a Távol-Kelet nagy színházi kultúrájának hagyatékául -
