Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. II. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 45-46. (Budapest, 1963)
I. Előszó - II. Szövetségesek és ellenségek
először vallanak szerelmet egymásnak; szeme elé állítja a Maobeth csatamezejének zűrzavarát és felállítja számára az Othello velenoei palotájának díszletét. Nem kívánja a nézőtől, hogy mindezt a színésszel együtt alkossa meg a semmiből, mint ahogy ez történt abban a korban, amely ezeket a müveket szülte. És hiába próbálják a dobozszinpad alkotói a rivalda vagy a függöny megszüntetésével, a nézőtéren való Játszással stb. működésre kényszeríteni a néző képzeletét. Mert itt a néző olyan mértékben készül fel arra a fajta színházi élményre, amely ebben a térben szerves és természetes, hogy a "norma megszegését" nem a régi törvényszerűség tagadásaként érzékeli, hanem mint ingerlő újdonságot, amely csupán változatossá teszi a színházi élményt. A dráma csak eredeti környezetében - a három eikban használható pódiumon, amelyet három oldalról nézők vesznek körül - fejezi ki azt a mondanivalót és azt a stílust.amellyel Shakespeare müveinek felépítése összecseng. Volt már erről szó: két pár harcos elegendő egész csaták kifejezésére. Be küldjék ezt a két párt a dobozszinpadra; nevetségesek, lehetetlenek lesznek ott.S ha odaküldik a statiszták egész hadseregét - tulharsogják a költeményt. És mihez kezd a mi népi színházunk - a maga szimbólumgazdagságával, eredeti költészetével és szinházszerüségével? Egyáltalán nem tud élni a dobozszinpad terében; azonnal elpusztul benne. A XVIII. század végén és a XIX. század folyamán bekövetkezett pusztulásának egyik oka éppen az lehetett, hogy egyszerűen nem tudott mihez kezdeni azokban a színházakban,amelyek akkor épültek és a színházi kifejezésnek abban a rendszerében, amely akkor érte el csúcspontját. Burian rendezéseinek - a népi szvitek, népi Játékok és népköltészeti alkotások szinrevitelének - hasonló okok miatt - a mai napig sem akadt követője. A D 34 Színházon belül is sokkal nagyobb intenzitással szólalt meg a Háború vagy a Néni szvit amig E. F. Burian a kicsiny Mozarteumban adta elő, ahol a nézőtérrel való kapcsolat igen szoros volt és a- 15 -
